Zsidó temető (Szolnok)
Szolnokon a régi és az új zsidó temető a köztemető szomszédságában találhatóak egymással szemben. A régiből sajnos néhány követ már elloptak. A szolnoki izraelita hitközség kezeli. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
Zsidó temető (Jászdózsa)
Jászdózsáról 1944-ben a jászárokszállási gettóba zsúfolták össze a zsidó családokat. A helyi zsidó temető a települést északról elkerülő Tarna-csatorna mellett a a község peremén fekszik. Napjainkban nagyon elhanyagolt. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában – két keréken. Budapest, 2020.
Zsidó temető (Jászapáti)
Jászapátira a 19. század második felében települtek be nagyobb számban zsidó családok. A közösség számbeli gyarapodása az 1930-as évekig tartott. 1944-ben a zsinagógába, a szomszédos hitközségi épületekbe és lakóházakba zsúfolták össze a zsidó családokat. A gettóból Jászberényen és a monori gyűjtőtáboron keresztül Auscwitzba deportálták őket. A munkaszolgálatot és haláltábort túlélők, közel harminc ember tért vissza…
Zsidó temető (Jászkisér)
A helyi zsidó temető a Gát utca tövében fekszik a település határában, keleti irányban. Szabadon látogatható, azonban elhanyagolt. A sírok ledőltek. A néhány tucatnyi síremlékből csak pár áll még a helyén. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában – két keréken. Budapest, 2020.
Zsidó temető (Jászladány)
A jászladányi zsidó hitközség az 1860-as évek elején alakult. A 19. és a 20. század fordulóján volt a legnépesebb a közösségük, amely lassú apadának indult. 1941-ben 89 zsidó ember élt a településen. 1944-ben Jászladányon gettóba zsúfolták össze a helyi és a jászalsószentgyörgyi és tiszasülyi zsidó családokat is. A jászberényi és monori gyűjtőtáborokon keresztül Auschwitzba deportálták…
Zsidó temető (Jászalsószentgyörgy)
Jászalsószentgyörgyön az 1850-es években jelentek meg zsidó családok. A dualizmus évtizedeiben a beköltöző zsidó családok száma növekedésnek indult olyannyira, hogy lélekszámuk száz fő fölé emelkedett néhány évtized alatt, ami azt bizonyítja, hogy jó üzleti lehetőséget láttak az akkor városi rangot viselő településen. Az I. világháborút megelőzően a községben 20 zsidó család élt. Létszámuk a háború…
Ember Mária (1931-2001)
1931. április 19-én született Abádszalókon Elsner Mária Julianna néven. Édesapja, dr. Elsner Henrik, édesanyja Grosinger Erzsébet. Vezetéknevét az író 1951 júliusában belügyminiszteri jóváhagyással változtatta meg. Testvére Ember Judit, filmrendező. Az abádszalóki római katolikus elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, majd a miskolci leánynevelő intézet gimnáziumába került, de a zsidóságot korlátozó intézkedések miatt már csak magántanuló lehetett.…
Holokauszt emlékkő (Mezőtúr)
2009-ben emlékhelyet állítottak Mezőtúron a városból elhurcolt magyar zsidók tiszteletére az egykori gettó közelében, a mai főiskolai épület előtti téren. A gettót a Márer és Társa Téglagyár telepén alakították ki, ahová 1944. május 27-én kb. 450 embert deportáltak. Innen egy hónappal később Szolnokon keresztül a foglyokat a lengyelországi táborokba szállították, ahonnan 176 elhurcolt mezőtúri soha…
Botyánszky János-emlékmű (Mezőtúr)
Botyánszky János (1894-1976) evangélikus lelkész tiszteletére állítottak emlékművet Mezőtúron 2012 júniusában. A dátum történelmi jelentőségű. 1944. június 16-án a városból elhurcolt zsidó lakosság menetét látva Botyánszky János megkongatta az evangélikus templom harangjait. Fotó: Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr képviselő-testülete június 16-át az Emberség Napjává nyilvánította a lelkész bátor és emberséges cselekedete előtt tisztelegve. A 3 méter…
Botyánszky János (1894-1976)
Botyánszky János 1934 és 1976 között szolgálta a mezőtúri evangélikus közösséget. 1944. június 16-án, amikor a zsidókat a helyi gettóból a vasútállomásra hajtották, megszólaltatta az evangélikus templom harangját, így kísérve el az elhurcoltakat szomorú útjukon, akiket a haláltáborokba vittek. A háború után, átmenetileg, nemcsak az evangélikus, hanem a református és a zsidó közösségnek is szolgált. Botyánszky…