Zsidó családok a szabad költözést megengedő törvény után érkezhettek a településre, valószínűleg a szomszédos Tiszabőről. A legtöbb zsidó 1880 és 1910 között élt Nagykörűben 50-60 fő között. 1941-ben azonban már csak kilenc izraelita lakos maradt a faluban. Őket 1944-ben a szolnoki gyűjtőtáborba hurcolták és deportálták. A községben van zsidó temető, amely a köztemető mellett fekszik.…
Az első zsidó családok az 1700-as évek közepén telepedtek meg tiszaigar környékén A tiszaigari izraelita diaszpóra hosszú ideig nagyon jelentős volt. A település határában áll az egykori zsidótemető. 1944 óta nincs itt temetés. Forrás: J. Gy.: Igari mementó. Jászkun Krónika 1995.12.29.
Vélhetõen 1830 táján jelentek meg az elsõ izraeliták. 1837-ben 6, 1850/51-ben pedig 91 fõ volt ennek a közösségnek a létszáma. Az 1850-es, 1860-as években már itt él a Deutsch, a Schwarcz, a Brüll, a Léderer, a Glausius, a Weisz, a Rozenberg család néhány tagja. 1890-re a zsidó közösség létszáma 128 fõre emelkedett. A fiókhitközségnek nem…
Fasizmus áldozatául esett munkaszolgálatosok és deportáltak síremléke, 1941-1945 A 16 áldozat nevét is tartalmazó mementó a Hoksári János utcában található új zsidó temetőben kapott helyett. Dr. Singer főrabbi delegáció élén Auschwitzba zarándokolt, és az ott elpusztítottak után mardat hamuból hozott Szolnokra egy maréknyit. A hamu a szolnoki temetőben a meggyalázott tóratekercsek mellé temették. Ezen emlékek…
A Stolpersteine (Botlatókövek) elnevezésű program Németországból indult, majd 2007-ben Magyarországra is elért. Gunter Demnig szobrász, a Holokauszt utcakő projektjének megálmodója és kivitelezője. A kölni művész emlékező macskakövekkel érzékletes és szinte kikerülhetetlen módon állít emléket a meggyilkoltaknak. A dolga után siető ember általában jobban figyel arra, hová lép. A lába előtt, ha megpillantja a 10×10 cm-s…
2018. április 16-án, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja alkalmából, emlékkövet avattak Szolnokon a Hild téren. E helyen volt egykor a városban kialakított zsidógettó. 1944-ben a német megszállást követően összegyűjtötték a zsidókat. A megyeszékhelyen a belvárosban a Csarnok utcában alakították ki számukra egy kerítéssel zárt területet, ahol közel 1200 embert zsúfoltak össze. Egy makó csendőr a szolnoki…
A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium épületében 2016. január 27-én, a Holokaszt nemzetközi emléknapja alkalmából avattak emléktáblát az 1944-ben meggyilkolt zsidó tanulók emlékére. Fotó: Mészáros János A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közép-magyarországi területi csoportja képviseletében Feldmájer Péter, a Mazsihisz területi csoportjának elnöke és Szabó István alpolgármester. Berger József, Hevesi György László, Kardos György neve olvasható…
A zsidó temető Jászjákóhalma település keleti részén, a Redempció utca végén fekszik. A Mechon Simon Alapítvány vásárolta vissza a temető földjét 2000-ben. 2000. március 1-jén ünnepélyes keretek között került az adásvételi szerződés aláírására. Az alapítvány képviselője, dr. Láng Róbert, Jászjákóhalma polgármestere, Fodor István Ferenc, illetve Balkányi Dénes voltak az aláírók. Sál Berkowitz, az alapítvány létrehozója…
280 zsidó lakost deportáltak 1944-ben a Kunhegyesi Járás településeiről. A Kunhegyesi vasútállomáson emléktáblát helyezett el 2024. június 16-án a Kunhegyesi, Abádszalóki és Tiszaderzsi Önkormányzat, valamint a Mazsihisz, a Raul Wallenberg Egyesület és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem a Holokauszt 80. évfordulójára emlékezve. A tábla állítását 21 magánszemély is támogatta. Fotó: Raul Wallenberg Egyesület
A haláltáborokba elhurcolt csépa zsidó lakosok közül csak hárman tértek vissza. A II. világháborús zsidó mártírok emlékének állított menóra a helyi temetőben található.