A jászladányi zsidó hitközség az 1860-as évek elején alakult. A 19. és a 20. század fordulóján volt a legnépesebb a közösségük, amely lassú apadának indult. A jászladányi zsidó hitközség 1913-ban emelt templomot közadakozásból a korábbi imaház helyett. 1941-ben 89 zsidó ember élt a településen. 1944-ben Jászladányon gettóba zsúfolták össze a helyi és a jászalsószentgyörgyi és tiszasülyi…
Nagyobb számmal 1862-ben telepedtek le zsidó családok Kisújszálláson. 1867-ben alapítottak hitközséget. A zsidó alkososk létszáma 1900-ra 500 főre emelkedett. A beköltözött zsidók kézműiparral és kereskedelemmel foglalkoztak elsősorban, majd később ügyvédként, orvosként a városi értelmiség tagjaivá is váltak. 1868-ban megalapították a Chevra Kadista egyletet. A zsidóiskola egy tanítóval 1882-ben kapott nyilvánossági jogot, ahol 1938-ig folyt oktatás. Saját…
„Oda a ma szívünk vigassága / gyászba borult életünk / leesett fejünk koronája. Jaj, minenkünk” A Nagytemplom (mai Szolnoki Galéria) előcsarnokában monumentális emlékművet emeltek 1948-ban, amelyre felvésték a 798 szolnoki zsidó mártír nevét. Fotó: Holokauszt-emlékművek Magyarországon – magyarzsido.hu Forrás: Varga Béla: A szolnoki zsidóság története. Szolnok, 1994
Jászárokszálláson 1853-ban alakult zsidó hitközség, amely az 1910-es évekig folyamatosan növekedett. Akkor közel 250 fő volt. 1858-ban épült a karzatos zsinagóga épülete, amely a mai Ady Endre utca és Jászai Mari Utca sarkán állt egykor. A templomot a vészkorszak után nem használták. Lebontották. Ma egy lakóház áll a helyén. Forrás: Magyar Zsidó lexikon. Budapest,…
Jászárokszálláson 1853-ban alakult zsidó hitközség, amely az 1910-es évekig folyamatosan növekedett. Akkor közel 250 fő volt. Az első világháborúban 35 férfi vonult be a hitközségből. Egy hősi halált halt. A fehérterror alatt is voltak antiszemita kilengések, de a legnagyobb csapás vészkorszakban érte a közösséget. 1944-ben gettót állítottak fel a településen, ahol a Jászárokszálláson élők mellett…
Zsidó családok a szabad költözést megengedő törvény után érkezhettek a településre, valószínűleg a szomszédos Tiszabőről. A legtöbb zsidó 1880 és 1910 között élt Nagykörűben 50-60 fő között. 1941-ben azonban már csak kilenc izraelita lakos maradt a faluban. Őket 1944-ben a szolnoki gyűjtőtáborba hurcolták és deportálták. A községben van zsidó temető, amely a köztemető mellett fekszik.…
Az első zsidó családok az 1700-as évek közepén telepedtek meg tiszaigar környékén A tiszaigari izraelita diaszpóra hosszú ideig nagyon jelentős volt. A település határában áll az egykori zsidótemető. 1944 óta nincs itt temetés. Forrás: J. Gy.: Igari mementó. Jászkun Krónika 1995.12.29.
Vélhetõen 1830 táján jelentek meg az elsõ izraeliták. 1837-ben 6, 1850/51-ben pedig 91 fõ volt ennek a közösségnek a létszáma. Az 1850-es, 1860-as években már itt él a Deutsch, a Schwarcz, a Brüll, a Léderer, a Glausius, a Weisz, a Rozenberg család néhány tagja. 1890-re a zsidó közösség létszáma 128 fõre emelkedett. A fiókhitközségnek nem…
Fasizmus áldozatául esett munkaszolgálatosok és deportáltak síremléke, 1941-1945 A 16 áldozat nevét is tartalmazó mementó a Hoksári János utcában található új zsidó temetőben kapott helyett. Dr. Singer főrabbi delegáció élén Auschwitzba zarándokolt, és az ott elpusztítottak után mardat hamuból hozott Szolnokra egy maréknyit. A hamu a szolnoki temetőben a meggyalázott tóratekercsek mellé temették. Ezen emlékek…
A Stolpersteine (Botlatókövek) elnevezésű program Németországból indult, majd 2007-ben Magyarországra is elért. Gunter Demnig szobrász, a Holokauszt utcakő projektjének megálmodója és kivitelezője. A kölni művész emlékező macskakövekkel érzékletes és szinte kikerülhetetlen módon állít emléket a meggyilkoltaknak. A dolga után siető ember általában jobban figyel arra, hová lép. A lába előtt, ha megpillantja a 10×10 cm-s…