Gruber József a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium növendékeként az 1930-as években még virágzó önképzőköri üléseken tűnt fel hangulatos, korát meghaladó módon megszerkesztett és verstanilag is kifogástalan verseivel. A Verseghy Gimnázium értesítője az 1932-33. tanvévben Alig 18 éves, amikor a helyi lapok, köztük a Szolnoki Tükör már közölte verseit Orosi József néven. Szerette olvasni a korabeli…
A Holocaust első áldozatai az 1942-ben behívott és a keleti hadszíntérre vezényelt munkaszolgálatosok voltak. A karcagi zsidó családokat 1944 májusában a Temető és a Vágóhíd utcák között kialakított gettóba költöztették. Június elején Szolnokra szállították, majd a hónap végén Auschwitzba és Ausztriába vitték őket. A zsidó temetőben 1947. augusztus 4-én állította fel az izraelita hitközség a…
A város északi részén áll a zsidó temető. Az utolsó temetésre 1989 őszén került sor. A páratlan szépségű sírkövek különös sorsú emberek nyughelyét őrzik. A kisújszállás Városvédő és -Szépítő Egyesület vállalta fel a zsidó emlékek megőrzését, a zsidó temető gondozását. Városháza pincéjéből előkerült I. világháborús izraelita emlékmű tábláját is újraavatták 2009-ben a zsidó temetőben kialakított…
Az egykori kisújszállási zsinagóga helyén állították fel a II. világháború zsidó áldozatainak emlékművét 1989. június 25-én, a kisújszállási deportálás 45. évfordulóján. Az emlékfalon az 1943 és 1945 között elhurcolt és mártírhalált halt 118 kisújszállási mártír neve olvasható. A rendszerváltás idején társadalmi összefogással készült el az emlékfal. Az emlékmű hátoldalán pedig az egykori zsinagóga előcsarnokából megmentett…
A zsidó temető a városi temető mellett, a Dózsa György út végén fekszik. Szabadon látogatható, gondozott sírkert, több száz sírral. A kunhegyesi izraelita temetőben található emlékmű, melyen a koncentrációs táborokban mártír halált haltak neve olvasható. 2004. május 16-án a holocaust 60. évfordulója alkalmából a kunhegyesei áldozatok emlékére Kunhegyes Város Önkormányzata megemlékezést tartott. Erre az alkalomra jelent…
A szolnoki zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából 2014-ben avattak emléktáblát a hitközség egykori kultúrházának, a mai Tisza Mozi épületének külső homlokzatán.
A fekete márvány táblát 2004. június 27-én leplezték le az egykori Szolnoki Cukorgyár bejárati épületénél az 1944-ben ide hurcolt, majd náci haláltáborokba deportált zsidók emlékére.
Domborművel díszített fekete márványtábla a szolnoki vasútállomás irodaépületének falán az elhurcolt zsidó áldozatok emlékére, melyet a magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Wesley János Lelkészképző Főiskola emeltetett a Holokauszt 60. évfordulóján. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
Kádár Endre (1886-1944) író, újságíró emléktáblája a kunhegyesi Zsigmond Ferenc Könyvtár főbejárata mellett található, amelyet 2007. április 22-én állított a Kunhegyesiek Baráti Köre (KBK) és a Kunhegyesről elhurcolt és elpusztított magyar zsidóság emlékére (KEEMZSEA) Alapítvány. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár Az emléktáblán Komlós Aladár (1892-190) irodalomtörténész gondolata olvasható Kádár Endréről született munkájából: „Ismeretlen sír…
Kádár (Schwarcz) Endre 1886. december 9-én született Kunhegyesen egy iparos családban. A kisújszállási gimnázium érettségizett. 1904-ben nagykorúvá válásakor változtatta meg nevét. Budapesten folytatott bölcsészeti tanulmányokat. Nevét 18 évesen, 1904-ben változtatta Schwarcz-ról Kádárra. A fővárosban több lapban is megjelentek publikációi pl. Magyar Hírlap, Politikai Hetiszemle. A Nyugat című folyóirat 1909 és 1916 között jelentette meg novelláit…