Első templomot még Szent István király rendelete alapján építik, ez fából készült. 1241-ben a tatárok felégették. Második temploma 1332-37 között épült terméskőből. Ezt a Zagyváig előrenyomuló rác csapatok 1766-ban lerombolták. A harmadik templom 1773-ban épült Eszterházy egri püspök és alattyáni nemesek adományaiból. A torony a régi templom termésköveiből, míg a hajó és a sekrestye égetett…
Alattyán izraelita felekezetű lakossága a Balogtelep nevű településrészén temetkezett fél évszázadon keresztül. Az egykori vályogvető gödrök feltöltése után lakóházak épültek és a megmaradt sírok beékelődtek a főutca menti két telek közé. A II. világháború után nagyon kevés zsidó család tért haza. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár Az évtizedekig elhanyagoltan álló sírkertet a település…
Baumhorn Lipót (1860-1932) építész mellszobra az általa tervezett zsinagóga épülete mellett kapott helyet. Simon Ferenc szobrászművész alkotását 2004-ben avatták fel. Forrás: Simon Ferenc. Kilencven év. Szolnok, 2012.
2010. szeptember 21-én avatott emléktáblát a Verseghy Kör a szolnoki mártírköltők tiszteletére a Zsidó Imaház falán (Szolnok, Templom utca 4.). Szurmay Ernő irodalomtörténész, az egyesület örökös tiszteletbeli tagja a Szolnoki mártír költők verses hagyatéka című antológiájában gyűjtötte össze a zsidó származású tragikus sorsú művészek költeményeit. Az ő szorgalmazására állítottak emléktáblát Orosi (Grúber / Gátos) József…
Schwartz 1918-ban született Szolnokon. A helyi Felsőkereskedelmi Iskola növendékeként már Hieronymi önképzőköri szerepléseivel kitűnt iskolatársai közül. Sokoldalúan művelt tanára, Vidor Győző egyengette költői pályakezdését. A középiskola elvégzése után jelentkezett a Közgazdaságtudományí Egyetemre, majd könyvelőként helyezkedett el Szolnok legnagyobb könyvkereskedésében. 1935-ben ösztöndíjasként Franciaországban járt a Maison du Livre Français könyvkereskedő cégnél. A Zászlónk című ifjúsági folyóirat…
1905-ben született Szolnokon. Középsikola elvégzése után közgazdasági egyetem hallgatója lett. Már egyetemistaként a gazdaságtörténeti szemináriumban nagy munkásságot fejtett ki. 1926 és 1948 között a Szolnoki Felsőkereskedelmi Iskola tanára. Az iskola végzős növendékeinek tablóképe, 1929-1930 – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum A Verseghy Ferenc Irodalmi Kör tevékeny tagjaként előadássorozatot tartott irodalmunk nagyjairól. „Szolnok” című könyvében (1927)…
Tabán (Tabák) Gyula 1909. december 20-án született Kecskeméten, a Partiumból indult s Arad megyei Borossebest majd Világost megjárt zsidó család ötödik gyermekeként. A gimnázium négy osztályát a Verseghy Ferenc Gimnáziumban járta, majd iskolai tanulmányait a Szolnoki Társulati Felsőkereskedelmi Iskolában fejezte be 1927-ben. A „numerus clausus” miatt Magyarországon nem járhatott egyetemre, így 1928 őszén Párizsba ment.…
Szolnoki újságíró, színpadi szerző 1909. október 23-án született Felsődobszán, izraelita vallású családban. Szülei: Rusznák Dezső és Rosenberg Anna kereskedők. A család 1913-ban költözött Szolnokra. Fotó: Fiú felső kereskedelmi iskola értesítóje 1928-ban A helyi felsőkereskedelmi iskolában tanuló, majd ott is érettségiző Rusznáknak 15 évesen jelent meg első verse, 16 évesen színdarabot írt Legénynéző címmel. Íróként Rusznai…
Gruber József a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium növendékeként az 1930-as években még virágzó önképzőköri üléseken tűnt fel hangulatos, korát meghaladó módon megszerkesztett és verstanilag is kifogástalan verseivel. A Verseghy Gimnázium értesítője az 1932-33. tanvévben Alig 18 éves, amikor a helyi lapok, köztük a Szolnoki Tükör már közölte verseit Orosi József néven. Szerette olvasni a korabeli…