Borsányi István amikor a középiskolát elvégezte, a helyi termelő szövetkezetben közgazdászként kezdett dolgozni. A honismereti, helytörténeti kutatás egyik vezéralakja volt a községben. Alapító tagja volt a Gecse Árpád Helytörténeti Körnek, melynek ő volt az első elnöke. A helyi iskolásoknak rendhagyó történelem órákat tartott. Nagy szorgalommal látogatta a levéltárakat, múzeumokat, könyvtárakat, hogy a 2008-ban kiadásra került…
Az 1880-as években Oláh Sándor kisbirtokos kövesmalmot épített Alattyán felvégnek nevezett településrészén található telkén. Angliából hozatott két malomkövet. Az 1910-es évekre a Sadi-féle malom szép hasznot hozott a tulajdonosának. Vámdarálás folyt. Gabonában fizettek a megrendelők.Oláh Sándor magsajtoló, majd egy kocsma üzemeltetésébe is befektetett a településen. A malmot hajtó motor hűtésére egy kutat fúrtak. Egy szivattyú…
A szovjet csapatok 1944. november 12-én vonultak be Alattyánra, akik rekviráltak és a munkaképes lakosokat kényszermunkára kötelezték a jánoshidai ideiglenes repülőtér építésénél. A II. világégés alattyáni hősei, polgárai, valamint az elhurcolt 23 zsidó áldozat emlékére 1991. november 21-én állítottak emlékművet. Ifj. Szabó István szobrászművész alkotása egy monumentális mészkőből készült oszlop, amelyen névtáblák őrzik a helyi…
1900. július 11-én született Alattyánon nemesi családban Gecse Árpád festőművész. A budapesti képzőműv főiskolát 1924-ben végezte. Művészi tudását 1925-ben Velencében Vicenzo de Stefani mester mellett fejlesztette tovább. Dolgozott a szolnoki művésztelepen, a Műcsarnok és Nemzeti Szalon kiállításain állandóan részt vesz. „Puszta” c. képét a Székesfőváros, a „Krisztus és a naimi ifjú” c. és „Jásztanya” című…
A Nagy Háború helyi hősei emlékére 1933. június 29-én emeltek emlékművet Alattyán központjában. Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő avatta fel a 2 méter magas szobrot, amely egy magyar honvédet ábrázol. Az emlékmű helyi szobrászművész, Gecse Árpád (1900-1999) alkotása. A vasbeton talapzaton olvasható felirat: „1914-1918”, két oldalt pedig egy-egy márványtáblán az elesett alattyáni katonák nevét is felvésték.…
A Szentháromság szobor a helyi általános iskola udvarán áll (Szent István út 21.). A szobrot a 20. század elején állították. Szentháromság festett szoborkompozíciója egy magas oszlop tetején található, amely egy négyszögletes talapzaton áll. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
Első templomot még Szent István király rendelete alapján építik, ez fából készült. 1241-ben a tatárok felégették. Második temploma 1332-37 között épült terméskőből. Ezt a Zagyváig előrenyomuló rác csapatok 1766-ban lerombolták. A harmadik templom 1773-ban épült Eszterházy egri püspök és alattyáni nemesek adományaiból. A torony a régi templom termésköveiből, míg a hajó és a sekrestye égetett…
Alattyán izraelita felekezetű lakossága a Balogtelep nevű településrészén temetkezett fél évszázadon keresztül. Az egykori vályogvető gödrök feltöltése után lakóházak épültek és a megmaradt sírok beékelődtek a főutca menti két telek közé. A II. világháború után nagyon kevés zsidó család tért haza. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár Az évtizedekig elhanyagoltan álló sírkertet a település…
Dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke 1879-ben Jászárokszálláson született. Középiskoláit Jászberényben, egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Doktorátust 1901-ben Budapesten tett. A földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályán működött és több törvényjavaslat előkészítésében vett részt. 1905-től az Állatorvosi főiskolán közgazdasági és szociálpolitikai előadásokat tartott. 1908-ban Németországban, Dániában és Svédországban állami megbízásból tanulmányokat tett. 1909-ben a…
Fotó: Vincze János Farkas