A törökszentmiklósi Vasas Művelődési Házban 1981 dedemberében avatták Simon Ferenc szobrászművész József Attíla-szobrát, mely az intézmény nagytermében kapott helyet. Fotó: Dede Géza A Vasas Művelődési Ház végleges bezárása után a fejszobor a városi művelődési központhoz került az 1990-es évek elején. 2011. április 8-án alakult meg az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ összevont intézmény, amelynek…
Bár egyes feljegyzések szerint már a 18. század végétől éltek zsidók a településen, azonban az 1840-es népszámláláskor nem jegyeztek fel zsidó lakost Fegyverneken. Pedig 1880-ban 237 fővel a járás második legnépesebb zsidó közössége élt a településen. Az első világégés után nagy számban költöztek el Fegyvernekről, így jelentősen megcsappant a hitközség létszáma. Eleinte a törökszentmiklósi hitközség…
2017. június 4-én avatták fel a Nemzeti Összetratozás Napján a törökszentmiklósi Turul Emlékművet a Hermann Ottó – Táncsics Mihály út kereszteződésében található közparkban. A Jobbik helyi alapszervezete kezdeményezte a turulmadarat ábrázoló kompozíció felállítását 2009-ben. Az önkormányzat akkor a Kossuth téri parkot jelölte ki. Az emlékmű megjelenéséről a lakosok véleményét három kiállított makett bemutatásával kérték ki.…
1990-ben a törökszentmiklósi református temetőben állíttak emlékművet a II. világháborúban a harcokban és a hadifogságban elhunytak tiszteletére. Fotó: Törökszentmiklós Város Önkormányzata
A Kossuth Lajos út 48. szám alatt álló emléktáblát a centenáriumi ünnepségek alkalmával 1948-ban emelte a város. Ezen a helyen szállt meg és innen indult tovább Debrecen felé Kossuth Lajos és kísérete a tavaszi hadjárat során. 1849. március 14-én innen írta Kossuth Lajos felségének, hogy „…nincs hely a világon, hol nyugodtabb lehetnék”
1896-ban – a Millennium évében – a városi közgyűlés a főút nevét Kossuth Lajos utcára változtatta. 8 évvel később, 1904. október 23-án ezen a téren leplezték le a szabadságharc szellemi vezérének, Kossuth Lajosnak egész alakos szobrát, melyet Horvay János szobrászművész készített el. A 3 méter magas – sóskúti kőből készült – talapzatra emelt bronz szobor…
A síremlék az 1849. március 5-i szolnoki csatában elesett honvédek hamvai felett áll a római katolikus temetőben. Az 1. és 2. hadosztály az ütközet után Törökszentmiklóson táborozott. Ezalatt a sebesült és a járvány következtében megbetegedett honvédeket az Almásy-szegényházban berendezett kórházban helyezték el. A plébániai anyakönyvek tanúsága szerint 46 honvédet temettek el az itteni sírkertben. Dudás…
Mindszenty József hercegprímás, érsek 1948 májusában szabadtéri misét tartot Törökszentmiklóson a Nagykunsági Mária Napok keretében, az általa meghirdetett Bologasszony Éve alkalmából. Az egykori mise helyén felállított szobor Györfy Sándor szobrászművész alkotása, melyet 1998-ban avatták fel az 1956-os forradalom emblematikus személyiségéről elnevezett téren. Az emlékmű kialakítása Markóth Imre építész tervei alapján valósultak meg. 10 évvel később,…
A törökszentmiklósi képviselőtestület 1924 végén szoborbizottságot alakított gr. Almássy Imre elnökletével. 1926 elején hírdették ki a pályázatot, amelyre Gách István, Székely Károly, Szentgyörgyi István és Debreczeni Tivadar szobrászművészeket kérték fel. A bizottság Székely Károly pályaművét fogadta el. 1926 október 30-án kötötték meg a szerződést a szobrásszal. Nóvák Sándor képviselő indítványozta, hogy az emlékmű talapzatára a…
Törökszentmiklós külterületén áll az Almásy-Geiger-kastély. Az Almásyak törökszentmiklósi kúriáját az 1848-as forradalmat követő örökváltság után átengedte a városnak. Gróf Almásy Imre Szenttamásra a család itteni birtokainak gazdasági központjában fogott építkezésbe. Első fázisban a kastély földszintes főszárnya és az ahhoz L-alakban kapcsolódó földszintes mellékszárny épült fel 1891-től. A belső munkálatok befejeztével a család 1893-ban költözött be…