2016. augusztus 19-én Kisújszállás Város Önkormányzata a Kun Szövetség támogatásával emléktáblát állított az önmegváltásban részt vevő kisújszállási gazdák emlékének tiszteletére. A márványtábla Oláh László kőfaragó munkája. A tűzzománc megyei címer pedig Szenti Ernőné alkotása. Forrás: D[aróczi] E[rzsébet]: Táblát avattak őseink emlékére = Új Néplap (2016.08.26.): 4.
A város északi részén áll a zsidó temető. Az utolsó temetésre 1989 őszén került sor. A páratlan szépségű sírkövek különös sorsú emberek nyughelyét őrzik. A kisújszállás Városvédő és -Szépítő Egyesület vállalta fel a zsidó emlékek megőrzését, a zsidó temető gondozását. Városháza pincéjéből előkerült I. világháborús izraelita emlékmű tábláját is újraavatták 2009-ben a zsidó temetőben kialakított…
Az egykori kisújszállási zsinagóga helyén állították fel a II. világháború zsidó áldozatainak emlékművét 1989. június 25-én, a kisújszállási deportálás 45. évfordulóján. Az emlékfalon az 1943 és 1945 között elhurcolt és mártírhalált halt 118 kisújszállási mártír neve olvasható. A rendszerváltás idején társadalmi összefogással készült el az emlékfal. Az emlékmű hátoldalán pedig az egykori zsinagóga előcsarnokából megmentett…
Kádár (Schwarcz) Endre 1886. december 9-én született Kunhegyesen egy iparos családban. A kisújszállási gimnázium érettségizett. 1904-ben nagykorúvá válásakor változtatta meg nevét. Budapesten folytatott bölcsészeti tanulmányokat. Nevét 18 évesen, 1904-ben változtatta Schwarcz-ról Kádárra. A fővárosban több lapban is megjelentek publikációi pl. Magyar Hírlap, Politikai Hetiszemle. A Nyugat című folyóirat 1909 és 1916 között jelentette meg novelláit…
Nagyobb számmal 1862-ben telepedtek le zsidó családok Kisújszálláson. 1867-ben alapítottak hitközséget. A zsidó alkososk létszáma 1900-ra 500 főre emelkedett. A beköltözött zsidók kézműiparral és kereskedelemmel foglalkoztak elsősorban, majd később ügyvédként, orvosként a városi értelmiség tagjaivá is váltak. 1868-ban megalapították a Chevra Kadista egyletet. A zsidóiskola egy tanítóval 1882-ben kapott nyilvánossági jogot, ahol 1938-ig folyt oktatás. Saját…
Foto: Dulovics – Magyar Szalon A kisújszállási ref. elemi iskola igazgatója.
Török Imre református esperes-lelkész 1867-ben született Debrecenben. Egy ideig a debreceni főgimnáziumban tanított, majd Tiszaroffon, mint rendes lelkész tevékenykedett közel tíz éven keresztül. Ezután Kunhegyesen és Kisújszálláson kapott hivatalt. Fotó: Magyar Szalon A Szeretet című egyházi képes újságnak több évtizeden keresztül szerkesztője volt, a különböző hírlapokban is jelentek meg írásai. Külföldi tanulmányútjairól írt beszámolókat. Tagja…
A kisújszállás Móricz Zsigmond Református Kollégium épületében több szobor is található, mely a névadó írót ábrázolja. Az I. emelet folyódóján egy egész alakos fafaragás látható. A kollégium könyvtárában pedig egy szoborfülkében kapott helyet Móricz Zsigmond mellszobra kapott helyet. Fotó: Károly Nóra
A kisújszállás Móricz Zsigmond Református Kollégium előterében 1952-ben avattak emléktáblát az iskola névadója tiszteletére. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár Forrás: Kisújszálláson Móricz Zsigmondemlékszobát létesítenek. Szolnok megyei Néplap 1954.07.28.
1717-ben alapították a református kollégiumot Kisújszálláson. A 19. században az elemi iskola és a gimnáziumi oosztályok egy 1797-ben épült egyemeletes, árkádos intézményben működött. 1890-ben a mnisztérium a régi épületet nem tartotta alkalmasnak gimnázium működésére. Az egyháztanács vállalta egy új iskola megépítését. A terveket Alpár Ignác készítette. A kivitelezést Berger Jenő debreceni vállalkozó végezte. 1893 és…