A helyi zsidó temető a Gát utca tövében fekszik a település határában, keleti irányban. Szabadon látogatható, azonban elhanyagolt. A sírok ledőltek. A néhány tucatnyi síremlékből csak pár áll még a helyén. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában – két keréken. Budapest, 2020.
A jászladányi zsidó hitközség az 1860-as évek elején alakult. A 19. és a 20. század fordulóján volt a legnépesebb a közösségük, amely lassú apadának indult. 1941-ben 89 zsidó ember élt a településen. 1944-ben Jászladányon gettóba zsúfolták össze a helyi és a jászalsószentgyörgyi és tiszasülyi zsidó családokat is. A jászberényi és monori gyűjtőtáborokon keresztül Auschwitzba deportálták…
Jászalsószentgyörgyön az 1850-es években jelentek meg zsidó családok. A dualizmus évtizedeiben a beköltöző zsidó családok száma növekedésnek indult olyannyira, hogy lélekszámuk száz fő fölé emelkedett néhány évtized alatt, ami azt bizonyítja, hogy jó üzleti lehetőséget láttak az akkor városi rangot viselő településen. Az I. világháborút megelőzően a községben 20 zsidó család élt. Létszámuk a háború…
1886. április 25-én született Szolnokon Pólya Tibor festőművész. Szülei Pólya Béla ügyvéd és Vaniek Irma. Testvére Pólya Iván szobrászművész. Szülővárosában végezte el a középiskolát, majd a budapesti képzőművészeti főiskolán és Münchenben folytatta tanulmányait. indult. Első és meghatározó mestere Fényes Adolf volt. Később Budapesten, majd Münchenben folytatta tanulmányait. 1909 táján Párizsban dolgozott, franciás hatások azonban csak…
A II. világháborúban Tiszafüred-Abádszalók-Tiszabő fontos arcvonal volt. 1944. október 11-én szabadul fel a település. 1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban…
1990-ben a törökszentmiklósi református temetőben állíttak emlékművet a II. világháborúban a harcokban és a hadifogságban elhunytak tiszteletére. Fotó: Törökszentmiklós Város Önkormányzata
A nagyközségbe 1840 körül költöztek zsidó családok, akik hamarosan a Tisza felső járás egyik legnépesebb hitközösségét alkották. 1880-ban már 215 fő alkotta, amely az akkori lakosság 2,9 %-a volt. 1910-ben 398 fővel tetőzött a hitközség létszáma. Az elős világégés után lassú apadásnak indult. 1941-ben 273 fő élt Kunmadarason. 1944. május 24-én mintegy 200 kunmadarasi izraelita…
Békés megye 1715. évi újraalakulásától 1950-ig Öcsöd Békés megyébe, a szarvasi járásba tartozott. Az egyházi összeírások adatai szerint az 1830-as évekig Várin és Szentandráson kívül Csabán, Orosházán, Gyomán, Békésen és Öcsödön telepedett le zsidó népesség. A gyulai neológ hitközség kötelékéből 1876-ban lépett ki néhány hívő és alapított ortodox hitközséget, az ortodox irányzathoz csatlakozott még Öcsöd hitközsége…
1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található 2585/1949. számú alispáni iratanyagban található kimutatás szerint Jászárokszálláson a községi temetőben 230 ismeretlen…
Jászárokszálláson született 1864. december 18-án. A budapesti egyetem jogtudományi és bölcsészettudományi karán tanult, majd 1890-ben a budapesti Színművészeti Akadémián szerzett oklevelet. 1890-1891-ben Győrött, 1891-1892-ben és 1899-1900-ban Aradon, 1893-1894-ben és 1895-1899-ben Szegeden, 1894-1895-ben Debrecenben, 1900-1902-ben a buda-temesvári társulatban játszott. 1902-től Budapesten a Vígszínház, 1903-tól a Nemzeti Színház tagja. 1918-24-ben a budapesti Színművészeti Akadémián a színészmesterség és…