Holokauszt-emlékkő (Szolnok)
2011 júniusában avattak emlékkövet az egykori szolnoki zsinagóga épülete előtti téren a Holokauszt helyi mártírjainak emlékére. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár
II. Rákóczi Ferenc-kopjafa (Szolnok)
A Pro Patria Napok keretében 2026. március 25-én kopjafát is avattak a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Német Két Tanítási nyelvű Általános Iskola udvarán, a Rákóczi emlékparkban a névadó, II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából.
Iskolaépület-emléktábla (Abádszalók)
2008-ban helyeztek el emléktáblát az abádszalóki Kovács Mihály Általános és Művészeti Iskola épületének főhomlokzatán az iskolaépület fennállásának 20. évfordulója alkalmából. 2008 és 2009-ben uniós forrásból újult meg és bővült az 1988-ban emelt iskola épülete. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár
1848-as honvédemlékmű (Abádszalók)
1948-ban a szabadságharc 100. évfordulójára megrendezett országos ünnepségsorozat keretén egységes emléktáblát készítettek a kisebb települések számára. 2001-ben, a Millenniumi ünnepségekhez kapcsolódva állították fel az 1848-49-es szabadságharc emlékművét, amely a centenáriumi emléktáblát foglalja keretbe. Az emlékmű a Szent István utcában kialakított parkban található, a Kovács Mihály Általános és Művészeti Iskola oldalhomlokzata előtt. Fotó: Károly Nóra –…
Holokauszt emlékkő (Mezőtúr)
2009-ben emlékhelyet állítottak Mezőtúron a városból elhurcolt magyar zsidók tiszteletére az egykori gettó közelében, a mai főiskolai épület előtti téren. A gettót a Márer és Társa Téglagyár telepén alakították ki, ahová 1944. május 27-én kb. 450 embert deportáltak. Innen egy hónappal később Szolnokon keresztül a foglyokat a lengyelországi táborokba szállították, ahonnan 176 elhurcolt mezőtúri soha…
Kossuth-emléktábla (Törökszentmiklós)(1948)
A Kossuth Lajos út 48. szám alatt álló emléktáblát a centenáriumi ünnepségek alkalmával 1948-ban emelte a város. Ezen a helyen szállt meg és innen indult tovább Debrecen felé Kossuth Lajos és kísérete a tavaszi hadjárat során. 1849. március 14-én innen írta Kossuth Lajos felségének, hogy „…nincs hely a világon, hol nyugodtabb lehetnék”
1848-as síremlék (Törökszentmiklós)
A síremlék az 1849. március 5-i szolnoki csatában elesett honvédek hamvai felett áll a római katolikus temetőben. Az 1. és 2. hadosztály az ütközet után Törökszentmiklóson táborozott. Ezalatt a sebesült és a járvány következtében megbetegedett honvédeket az Almásy-szegényházban berendezett kórházban helyezték el. A plébániai anyakönyvek tanúsága szerint 46 honvédet temettek el az itteni sírkertben. Dudás…
Holokauszt emlékmű (Jászberény)
A zsinagóga elbontása után az eredetileg ott elhelyezett emléktáblákat kivitték a Szent Imre herceg utcai zsidó temetőbe 1965 körül. Gazda Anikó építészmérnök tervei alapján készült emlékművön kapott új helyet az első világháborúban elesett zsidó katonák (33 név) és második világháború zsidó mártírjainak 4 emléktáblája. A jászberényi gettóból 1944-ben elhurcolt és munkaszolgálatban elhunytak neve (239 és 259…
Holokauszt emléktábla (Kunmadaras)
A haláltáborokból visszatértek már 1946-ban emlékművet állítottak azok tiszteletére, akik a Holokauszt áldozataként vesztették életüket. Ezen az emléktáblán olvasható a kunmadarasi izraelita hitközség deportálásban és munkaszolgálatban elpusztult hozzátartozóik nevei. Fotó: magyarzsido.hu Forrás: Herskó Mózes: A nagykunsági zsidók településtörténete…Karcag, 1991.
Zsinagóga (Jászberény)
A zsidók betelepülése a Jászságba az 1850-es években került sor. Az 1868/69-es zsidó kongresszus után a jászberényi zsidó hitközség kettészakadt. Egy része neológ lett, a másik konzervatív maradt. 1886-ban Büchler Áron rabbi egyesítette neológként a két hitközséget. Az egyesülés jelképe volt az 1890. szeptember 10-én felavatott új kéttornyú zsinagóga, amelyet Kovács Károly tervezett, aki első…