1990. március 23-án névadó ünnepség keretében leplezték le II. Rákóczi Ferenc domborművét. Az alkotást Szabó Imre-fia Béla művésztanár készítette. Az alkotás az intézmény épületének földszintjén található, ahol a Pro patria-emléknapok keretében minden évben megemlékezést tart az iskola. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Forrás: Mészáros János: Címert avattak az iskolában. Új Néplap 2012.03.29.
A rákóczifalvai Macimúzeum épületének belső homlokzatán avatták fel II. Rákóczi Ferenc portréját ábrázoló reliefet és emléktáblát 2003-ban. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár
A folyami átkelőhely miatt a Rákóczi-szabadságharc idején a szolnoki vár ismét fontos szerephez jutott. A török kiűzése után német zsoldosok védték az erődítményt, melyet 1703. szeptember 21-én, pár napi ostrom után, II. Rákóczi Ferenc seregei foglaltak el Borbély Balázs, Szűcs János és Szikszai János deák vezetésével. A várban tizennégy ágyút, sok lőfegyvert és puskaport zsákmányoltak.…
II. Rákóczi Ferenc 1710 tavaszán több héten át állomásozott csapataival Jászberényben. A Jászkürt Fogadónál 2010. július 16-án avattak emléktáblát a Várs-és Faluvédők Országos Konferenciája programjai között leplezték le. A dombormű Máté György szobrászművész alkotása. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Ferenc Könyvtár Forrás: Banka Csaba: Emléktáblát avattak. Új Néplap 2010.07.17.
A szolnoki zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából 2014-ben avattak emléktáblát a hitközség egykori kultúrházának, a mai Tisza Mozi épületének külső homlokzatán.
A fekete márvány táblát 2004. június 27-én leplezték le az egykori Szolnoki Cukorgyár bejárati épületénél az 1944-ben ide hurcolt, majd náci haláltáborokba deportált zsidók emlékére.
Domborművel díszített fekete márványtábla a szolnoki vasútállomás irodaépületének falán az elhurcolt zsidó áldozatok emlékére, melyet a magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Wesley János Lelkészképző Főiskola emeltetett a Holokauszt 60. évfordulóján. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
Kádár Endre (1886-1944) író, újságíró emléktáblája a kunhegyesi Zsigmond Ferenc Könyvtár főbejárata mellett található, amelyet 2007. április 22-én állított a Kunhegyesiek Baráti Köre (KBK) és a Kunhegyesről elhurcolt és elpusztított magyar zsidóság emlékére (KEEMZSEA) Alapítvány. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár Az emléktáblán Komlós Aladár (1892-190) irodalomtörténész gondolata olvasható Kádár Endréről született munkájából: „Ismeretlen sír…
1994. november 20-án, a Holokauszt 50. évfordulóján avattak új emléktáblát az egykori tiszafüredi zsinagóga falán, amely ma áruházként működik. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár Az emléktábla avatásán Markovits Zsolt debreceni rabbi tartott ünnepi beszédet. Az ünnepség alkalmából mutatták be azon a napon a Megszakadhat-e a szív? című dokumentumfilmet, amely a tiszafüredi zsidóság történetét…
A karcagi és a város környéki mártírok emléktáblája Cion hegyén Jeruzsálemben, melyet az Izraelben élő volt karcagiak állítottak fel. Forrás: A karcagi zsidók története. Jeruzsálem, 1977.