A Damjanich János Múzeum Szolnoki Panteonjában avatták fel id. dr. Béres József Széchenyi-díjas kutatónak, a Béres Csepp megalkotójának az emléktábláját. Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását a Béres család adományozta a múzeumnak. Fotó: Mészáros János Szoljon.hu – Forrás: Mészáros János: Emléktáblát kapott Szolnokon a népszerű csepp megalkotója. Új Néplap, 2025.09.27.
Dr. Heves Kornél 1870-ben született Vécs településen (Heves vármegye). Tanulmányait Gyöngyösön és Budapesten végezte. Huszonkilenc évesen került a szolnoki hitközséghez és 48 éven át volt lelki gondozója városunk zsidó vallású polgárainak. Heves Kornél élete papi és irodalmi munkássága valóban összeforrott Szolnok városával. Ott volt az új zsinagóga épületének avatásán és szerepet játszott a hitközség kultúrházának…
2025. szeptember 21-én a természetjárás napján avattak emlékoszlopot a Szolnoki Széchenyi Parkerdőben az erdei kerékpáros pályánál. A vármegye természetbarát közössége elhunyt, kiemelkedő munkát végzett tagjainak állítottak emléket. Az 1962 és 2024 között működő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Természetbarát Szövetség megmaradt tagegyesületei; a Jászberényi Természetjáró Klub, a Szolnoki Közalkalmazott Természetbarátok Turista Egyesülete és a Gördögök SE egyezett meg…
1876-os közigazgatási átszervezés után Szolnok vármegyeszékhellyé vált. A közigazgatási feladatok ellátására több új középületre volt szükség. A vármegye közgyűlése a főtér sarkán, az egykori Fehérló Fogadó helyén jelölte ki a Pénzügyi Igazgatóság helyét. 1891 novemberében készült el az épület Hofhauser Antal tervei alapján. Milkó Vilmos és Vaskovits Antal vezette az építkezést. Korabeli képeslapok Az…
A vendéglátást 1860-ig részben a Szolnok környékén, az országutak kereszteződésénél, árvizjárta helyek mentett részein levő apró csárdák, valamint a várostól szerzett bort mérő helyek szolgáltatták. Az első szolnoki szálló a mai megyeháza helyén állt Zöldfa fogadó volt. Az 1700-as években már különböző italok „korzsomároltatása” folyt itt. A XIX. század második felében is leginkább a „köznép” befogadója volt. …
Király Lajos a Városi Tanács főmérnöke volt az 1950-es években. Publikált a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a megyei szervezete műszaki szakosztályának titkáraként publikált a Jászkunság folyóiratba is. Forrás: Mit akar a Hazafias Népfront megvalósítani. Szolnok, 1954. Milyen lesz Szolnok? Szolnok Megyei Néplap, 1956.05.08.
Dr. Szendrődi Emil 1949-ben költözött Fegyvernekre.1953 decemberéig egyedül látta el a körzeti orvosi teendőket a több mint hétezer lakosú községben. 1950-ben bekapcsolódott Fegyvernek özéletébe: községi tanácstagként, majd járási tanácstagként segítette Fegyvernek fejlődését. Fáradságot nem ismerve dolgozott azemberek boldogulásáért halála napjáig. 1969. december 30-án hunyt el. Forrás: Kézsmárki Zoltán: Húsz év egy körzetben. Szolnok Megyei Néplap,…
Szövetes Zsigmond a községi tanács tagja volt Tiszafüreden, a testületben a begyűjtési állandó bizottságban és a termelési töltött be feladatot. A helyi tsz-ben dolgozott. A gazdakör megalapításában is közreműködött 1954-ben. Az 1960-as években a tiszafüredi téglagyár művezetője volt. Forrás: Fábián Péter: A jó pénz. Szolnok Megyei Néplap, 1967.09.01. Három kiváló tanácstag. Szolnok Megyei Néplap, 1954.10.21.…
Labénki István tanár Mezőtúron. A Hazafias Népfront képviseletében jelölt volt 1954-ben városi tanács tagjának. Forrás: Mit akar a Hazafias Népfront megvalósítani. Szolnok, 1954.
1948-ban került a hajdúsámsoni Gépállomásra igazgatói munkakörbe. 1950-1951-ig a debreceni, majd az AMG Zala Megyei Központ vezetője, 1952-től a mezőtúri Gépállomás igazgatójaként dolgozott. Később mezőtúri felsőfokú technikum tanműhelyének vezetője lett. Kiváló Dolgozó és a Munka Érdemrend bronz fokozat kitüntetettje. Mezőtúron a városi tanács tagja volt. Azonban egy bűncselekmény részesévé vált. Jelentős kárt okozó sikkasztásért és…