2021. május 6-án avatták fel Dávid Sándor emeritus jászkapitány, fafaragó népi iparművész köztéri alkotását Jászberényben. A fafaragás a redemptio 275. évforduló alkalmából készült. Forrás: Kárpáti Márta: Új redemptiós emlékhelyet avattunk. Jászkürt Újság (2021.05.20.)
A hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc fát ültetett vagy lovát kötötte itt a fához Jászberényben. Egy másik verzió szerint a fa alatt levő kőkereszt előtt imádkozott. Kossuth utcai „Rákóczi – fa” a kereszttel és a haranglábbal 1954-ben. Fotó: Városépítési Tudományos és Tervező Intézet 2005 őszén egy emléktáblát emeltek ezen a helyen. A terméskőre helyezett emléktábla…
Faragó László helytörténeti kutató a jászberényi Római Katolikus Plébániához tartozó templomok, kápolnák, szobrok, keresztek és temetők ingó és ingatlan javainak 1879. évi leltári jegyzőkönyvét tanulmányozva talált adatot a Kovács (ma Kossuth) utcában álló kőkeresztről. A hagyomány szerint a keresztet Koncsek Pál templombíró állíttatta 1700-ban, és e kereszt tövében imádkozott II. Rákóczi Ferenc. Az 1960-as évekig…
Jászberényben a Rákóczi fája mellett álló harangláb, amelyet az utca lakói emeltek. A Mária harang 50 kg, 47 cm átmérőjű. Hangja:a2. Öntötte: Szlezák László Budapesten 1922-ben. Kossuth utcai „Rákóczi – fa” a kereszttel és a haranglábbal 1954-ben. Fotó: Városépítési Tudományos és Tervező Intézet
II. Rákóczi Ferenc 1710 tavaszán több héten át állomásozott csapataival Jászberényben. A Jászkürt Fogadónál 2010. július 16-án avattak emléktáblát a Várs-és Faluvédők Országos Konferenciája programjai között leplezték le. A dombormű Máté György szobrászművész alkotása. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Ferenc Könyvtár Forrás: Banka Csaba: Emléktáblát avattak. Új Néplap 2010.07.17.
Túróczi Béla a Jászboldogházi Sportegyesület korábbi játékosa, edzője és alelnöke, a jászberényi Klapka György Technikum és Szakképző Iskola szakoktatója volt. Fotó: Jászboldogházi SE Forrás: Bodor Máté: Búcsúzunk Túróczi Bélától. Boldogházi Hírek 2026.03.
A zsinagóga elbontása után az eredetileg ott elhelyezett emléktáblákat kivitték a Szent Imre herceg utcai zsidó temetőbe 1965 körül. Gazda Anikó építészmérnök tervei alapján készült emlékművön kapott új helyet az első világháborúban elesett zsidó katonák (33 név) és második világháború zsidó mártírjainak 4 emléktáblája. A jászberényi gettóból 1944-ben elhurcolt és munkaszolgálatban elhunytak neve (239 és 259…
A zsidók betelepülése a Jászságba az 1850-es években került sor. Az 1868/69-es zsidó kongresszus után a jászberényi zsidó hitközség kettészakadt. Egy része neológ lett, a másik konzervatív maradt. 1886-ban Büchler Áron rabbi egyesítette neológként a két hitközséget. Az egyesülés jelképe volt az 1890. szeptember 10-én felavatott új kéttornyú zsinagóga, amelyet Kovács Károly tervezett, aki első…
Jászapátira a XIX. század második felében települtek be nagyobb számban zsidó családok. A közösség számbeli gyarapodása az 1930-as évekig tartott. A hitközség 1896 nyarán vette használatba az új, tornácos zsinagógát. Büchler Áron rabbi és fia avatta fel a templomot, amely 1911-ben egy új Tóra-tekercset is kapott. Fotó: Kósa Károly 2003 – Verseghy Könyvtár 1944-ben a zsinagógába,…
Dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke 1879-ben Jászárokszálláson született. Középiskoláit Jászberényben, egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Doktorátust 1901-ben Budapesten tett. A földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályán működött és több törvényjavaslat előkészítésében vett részt. 1905-től az Állatorvosi főiskolán közgazdasági és szociálpolitikai előadásokat tartott. 1908-ban Németországban, Dániában és Svédországban állami megbízásból tanulmányokat tett. 1909-ben a…