Jászapátira a 19. század második felében települtek be nagyobb számban zsidó családok. A közösség számbeli gyarapodása az 1930-as évekig tartott. 1944-ben a zsinagógába, a szomszédos hitközségi épületekbe és lakóházakba zsúfolták össze a zsidó családokat. A gettóból Jászberényen és a monori gyűjtőtáboron keresztül Auscwitzba deportálták őket. A munkaszolgálatot és haláltábort túlélők, közel harminc ember tért vissza…
Jászapátira a XIX. század második felében települtek be nagyobb számban zsidó családok. A közösség számbeli gyarapodása az 1930-as évekig tartott. A hitközség 1896 nyarán vette használatba az új, tornácos zsinagógát. Büchler Áron rabbi és fia avatta fel a templomot, amely 1911-ben egy új Tóra-tekercset is kapott. Fotó: Kósa Károly 2003 – Verseghy Könyvtár 1944-ben a zsinagógába,…
Joó Andor 1873. október 3-án született Szabadkán. Szülei Schudritz Magdolna és Joó Dezső voltak. Joós Andor katonai szolgálatát a Magyar Királyi pécsi 8. huszárezrednél töltötte. Jogtudományi oklevelét 1898. június 13-án szerezte meg a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen. Tanulmányai közben teljesítette kötelező katonai szolgálatait is. 1902-ben a Pozsonyi Kiráéliy Törvényszéken, 1905-ben a nyitrai Királiy Törvényszéken volt…
2006-ban, dr. Rakovzsky Iván (1885-1960) egykori belügy- és kultuszminiszter halálának 46. évfordulója alkalmából, emeltek emléktáblát Jászapátiban. Az államférfit a településre deportálták az 1950-es években és Jászapátin hunyt el. Az emlékjel a Jászapáti Gazdakör és a Polgári Magyarországért Alapítvány kezdeményezésére készült el. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár Az emléktábla a városi könyvtár folyósóján kapott helyet.…
1998 június elején avatták fel Baross Gábor emléktábláját a vasminiszter születésének 150. évfordulója alkalmából.
Pájer Antal (1814-1881) emléktáblája a jászapáti római katolikus templom kapujában. Pájer Antal plébános 1862-től halálig szolgálta a helyi gyülekezetet.
Makláron született 1817. május 20-án. Gimnáziumi tanulmányait Egerben és Gyöngyösön végezte. 1855-ben lett egri kispap, 1842-ben szentelték pappá. Egy évig Füzesabonyban káplánkodott. 1844-ben egri főszékesegyházi hitszónok és képezdei tanár lett. 1848-tól Tiszabábolna, 1851-től Tiszafüred, 1862-től pedig Jászapáti plébánosa volt. 1855-ben esperes, 1865-ben apát lett. A katolikus vallásos költészet jelentős képviselője. 1836-tól versei, elbeszélései és cikkei…
A Hősök terén áll az 1803-ban emelt késő barokk szobor, melyet Vágó Ferenc városi tanácsos emeltetett. Az oszlopon álló Szentháromság szobor lábainál két kis angyalalak látható. A díszesen tagolt alapzatán elhelyezett domborművön „Gábriel főangyal üdvözli a Boldogságos Szüzet”. Forrás: Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.