Mártír költők emléktáblája (Szolnok)

2010. szeptember 21-én avatott  emléktáblát a Verseghy Kör a szolnoki mártírköltők tiszteletére a Zsidó Imaház falán (Szolnok, Templom utca 4.). Szurmay Ernő irodalomtörténész, az egyesület örökös tiszteletbeli tagja a Szolnoki mártír költők verses hagyatéka című antológiájában gyűjtötte össze a zsidó származású tragikus sorsú művészek költeményeit. Az ő szorgalmazására állítottak emléktáblát Orosi (Grúber / Gátos) József…

Szolnoki (Schwartz) Ernő (1918-1944)

Schwartz 1918-ban született Szolnokon. A helyi Felsőkereskedelmi Iskola növendékeként már Hieronymi önképzőköri szerepléseivel kitűnt iskolatársai közül. Sokoldalúan művelt tanára, Vidor Győző egyengette költői pályakezdését. A középiskola elvégzése után jelentkezett a Közgazdaságtudományí Egyetemre, majd könyvelőként helyezkedett el Szolnok legnagyobb könyvkereskedésében. 1935-ben ösztöndíjasként Franciaországban járt a Maison du Livre Français könyvkereskedő cégnél. A Zászlónk című ifjúsági folyóirat…

Tabák (Tabán) Gyula (1909-1944)

Tabán (Tabák) Gyula 1909. december 20-án született Kecskeméten, a Partiumból indult s Arad megyei Borossebest majd Világost megjárt zsidó család ötödik gyermekeként. A gimnázium négy osztályát a Verseghy Ferenc Gimnáziumban járta, majd iskolai tanulmányait a Szolnoki Társulati Felsőkereskedelmi Iskolában fejezte be 1927-ben. A „numerus clausus” miatt Magyarországon nem járhatott egyetemre, így 1928 őszén Párizsba ment.…

Rusznák Sándor (1909-1944)

Szolnoki újságíró, színpadi szerző 1909. október 23-án született Felsődobszán, izraelita vallású családban. Szülei: Rusznák Dezső és Rosenberg Anna kereskedők. A család 1913-ban költözött Szolnokra. Fotó: Fiú felső kereskedelmi iskola értesítóje 1928-ban A helyi felsőkereskedelmi iskolában tanuló, majd ott is érettségiző Rusznáknak 15 évesen jelent meg első verse, 16 évesen színdarabot írt Legénynéző címmel. Íróként Rusznai…

Orosi József (1916-1944?)

Gruber József a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium növendékeként az 1930-as években még virágzó önképzőköri üléseken tűnt fel hangulatos, korát meghaladó módon megszerkesztett és verstanilag is kifogástalan verseivel. A Verseghy Gimnázium értesítője az 1932-33. tanvévben Alig 18 éves, amikor a helyi lapok, köztük a Szolnoki Tükör már közölte verseit Orosi József néven. Szerette olvasni a korabeli…

Kádár Endre-emléktábla (Kunhegyes)

Kádár Endre  (1886-1944) író, újságíró emléktáblája a kunhegyesi Zsigmond Ferenc Könyvtár főbejárata mellett található, amelyet 2007. április 22-én állított a Kunhegyesiek Baráti Köre (KBK) és a Kunhegyesről elhurcolt és elpusztított magyar zsidóság emlékére (KEEMZSEA) Alapítvány.   Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár Az emléktáblán Komlós Aladár (1892-190) irodalomtörténész gondolata olvasható Kádár Endréről született munkájából: „Ismeretlen sír…

Kádár Endre (1886-1944)

Kádár (Schwarcz) Endre 1886. december 9-én született Kunhegyesen egy iparos családban. A kisújszállási gimnázium érettségizett. 1904-ben nagykorúvá válásakor változtatta meg nevét. Budapesten folytatott bölcsészeti tanulmányokat. Nevét 18 évesen, 1904-ben változtatta Schwarcz-ról Kádárra. A fővárosban több lapban is megjelentek publikációi pl. Magyar Hírlap, Politikai Hetiszemle. A Nyugat című folyóirat 1909 és 1916 között jelentette meg novelláit…

Ember Mária-szobor (Abádszalók)

Az Abádszalókon született író, Ember Mária (1931-2001) emléke előtt tisztelegve a Városi Könyvtár előtt szobrot állítottak 2003-ban, abból az alkalomból, hogy Abádszalók díszpolgára nevét ekkor vette fel az intézmény. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár A kettős posztamensre helyezett bronz mellszobor és könyvek kompozíciója Györfi Sándor szobrászművész alkotása.

Ember Mária (1931-2001)

1931. április 19-én született Abádszalókon Elsner Mária Julianna néven. Édesapja, dr. Elsner Henrik, édesanyja Grosinger Erzsébet. Vezetéknevét az író 1951 júliusában belügyminiszteri jóváhagyással változtatta meg. Testvére Ember Judit, filmrendező. Az abádszalóki római katolikus elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, majd a miskolci leánynevelő intézet gimnáziumába került, de a zsidóságot korlátozó intézkedések miatt már csak magántanuló lehetett.…

Móricz Zsigmond-emléktábla (Zagyvarékas)

1979-ben avatták fel a zagyvarékasi művelődési ház homlokzatán Móricz Zsigmond (1879-1942) emléktábláját. A kulturális intézmény 2000-ben vette fel az író nevét. Ekkor helyezték el az emléktábla fölé Móricz portréját ábrázoló domborművet.   Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Az emlékhely a minden év szeptemberében Zagyvarékason megrendezett Móricz-emlékülés egyik állandó állomása. Koszorúzással emlékeznek meg Móricz Zsigmondról, aki…