Zsidó temető (Szolnok)
Szolnokon a régi és az új zsidó temető a köztemető szomszédságában találhatóak egymással szemben. A régiből sajnos néhány követ már elloptak. A szolnoki izraelita hitközség kezeli. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
Zsidó temető (Jászdózsa)
Jászdózsáról 1944-ben a jászárokszállási gettóba zsúfolták össze a zsidó családokat. A helyi zsidó temető a települést északról elkerülő Tarna-csatorna mellett a a község peremén fekszik. Napjainkban nagyon elhanyagolt. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában – két keréken. Budapest, 2020.
Zsidó temető (Jászapáti)
Jászapátira a 19. század második felében települtek be nagyobb számban zsidó családok. A közösség számbeli gyarapodása az 1930-as évekig tartott. 1944-ben a zsinagógába, a szomszédos hitközségi épületekbe és lakóházakba zsúfolták össze a zsidó családokat. A gettóból Jászberényen és a monori gyűjtőtáboron keresztül Auscwitzba deportálták őket. A munkaszolgálatot és haláltábort túlélők, közel harminc ember tért vissza…
Zsidó temető (Jászkisér)
A helyi zsidó temető a Gát utca tövében fekszik a település határában, keleti irányban. Szabadon látogatható, azonban elhanyagolt. A sírok ledőltek. A néhány tucatnyi síremlékből csak pár áll még a helyén. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában – két keréken. Budapest, 2020.
Zsidó temető (Jászladány)
A jászladányi zsidó hitközség az 1860-as évek elején alakult. A 19. és a 20. század fordulóján volt a legnépesebb a közösségük, amely lassú apadának indult. 1941-ben 89 zsidó ember élt a településen. 1944-ben Jászladányon gettóba zsúfolták össze a helyi és a jászalsószentgyörgyi és tiszasülyi zsidó családokat is. A jászberényi és monori gyűjtőtáborokon keresztül Auschwitzba deportálták…
Zsidó temető (Jászalsószentgyörgy)
Jászalsószentgyörgyön az 1850-es években jelentek meg zsidó családok. A dualizmus évtizedeiben a beköltöző zsidó családok száma növekedésnek indult olyannyira, hogy lélekszámuk száz fő fölé emelkedett néhány évtized alatt, ami azt bizonyítja, hogy jó üzleti lehetőséget láttak az akkor városi rangot viselő településen. Az I. világháborút megelőzően a községben 20 zsidó család élt. Létszámuk a háború…
Zsidó temető (Kunmadaras)
A nagyközségbe 1840 körül költöztek zsidó családok, akik hamarosan a Tisza felső járás egyik legnépesebb hitközösségét alkották. 1880-ban már 215 fő alkotta, amely az akkori lakosság 2,9 %-a volt. 1910-ben 398 fővel tetőzött a hitközség létszáma. Az elős világégés után lassú apadásnak indult. 1941-ben 273 fő élt Kunmadarason. 1944. május 24-én mintegy 200 kunmadarasi izraelita…
Holokauszt emlékmű (Jászberény)
A zsinagóga elbontása után az eredetileg ott elhelyezett emléktáblákat kivitték a Szent Imre herceg utcai zsidó temetőbe 1965 körül. Gazda Anikó építészmérnök tervei alapján készült emlékművön kapott új helyet az első világháborúban elesett zsidó katonák (33 név) és második világháború zsidó mártírjainak 4 emléktáblája. A jászberényi gettóból 1944-ben elhurcolt és munkaszolgálatban elhunytak neve (239 és 259…
Holokauszt emlékmű (Öcsöd)
Békés megye 1715. évi újraalakulásától 1950-ig Öcsöd Békés megyébe, a szarvasi járásba tartozott. Az egyházi összeírások adatai szerint az 1830-as évekig Várin és Szentandráson kívül Csabán, Orosházán, Gyomán, Békésen és Öcsödön telepedett le zsidó népesség. A gyulai neológ hitközség kötelékéből 1876-ban lépett ki néhány hívő és alapított ortodox hitközséget, az ortodox irányzathoz csatlakozott még Öcsöd hitközsége…
Zsidó temető (Nagykörű)
Zsidó családok a szabad költözést megengedő törvény után érkezhettek a településre, valószínűleg a szomszédos Tiszabőről. A legtöbb zsidó 1880 és 1910 között élt Nagykörűben 50-60 fő között. 1941-ben azonban már csak kilenc izraelita lakos maradt a faluban. Őket 1944-ben a szolnoki gyűjtőtáborba hurcolták és deportálták. A községben van zsidó temető, amely a köztemető mellett fekszik.…