A jászkun önmegváltás 260. évfordulója alkalmából a Jászkisériek Baráti Egyesülete emlékművet állított azon helyi családok tiszteletére, akik 1745-ben a településre jutó összeget megfizették. Dr. Nemes András, az egyesület elnöke tartott ünnepi beszédet 2005. május 25-én a Redemtio emlékművének leleplezésekor. Forrás: Jászsági lokálpatrióta közösségek tevékenysége. Jászfényszaru, 2013.
A Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója alkalmából avatták fel II. Rákóczi Ferenc mellszobrát Jászkiséren 2003. november 8-án. A Rákóczi-év rendezvénysorozat keretében felállított bronz szobor Szanics Mihály szobrászművész alkotása, amelyet Borbály Attila szobrászművész öntött ki. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Két évvel később a szobrot ellopták, de szerencsésen előkerült. 2007. november 17-én került vissza a helyreálltott szobor…
A II. világháború zsidó áldozatainak emlékművét a temetőben egy jelképes sír fölé emelték a helyiek 1947-ben. Majd 2006-ban a jászkiséri Etnikai Szervezet kezdeményezésére és aktív közreműködésével kezdődtek meg egy helyi Holokauszt-emlékpark kialakításának előkészületei. A parkot szeptember 9-én ünnepélyes keretek között avatták fel. Az emlékpark avatásán Szekeres Imre honvédelmi miniszter és országgyűlési képviselő, az ünnepség fővédnöke…
A helyi zsidó temető a Gát utca tövében fekszik a település határában, keleti irányban. Szabadon látogatható, azonban elhanyagolt. A sírok ledőltek. A néhány tucatnyi síremlékből csak pár áll még a helyén. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában – két keréken. Budapest, 2020.
Jászkiséren már az 1840-es években is élhettel átmeneti jeleggel zsidók. A legtöbb zsidó 1880-ban élt a településen 99 fővel. Azonban a következő évtizedekben folyamatos volt az elvándorlás. 1940-es évek elején 51 fő alkotta a hitközséget. A zsidó hitközség 1860 körül emelt kisebb zsinagógát a Malom utcában, melynek udvarában kántorlakás és rituális fürdő is helyet kapott. 1944-ben…
Küry Albert 1867. december 10-én született Jászkiséren. Édesapja id. Küry Albert, édesanyja Csethe Terézia volt. Egyetemi tanulmányai után a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyeházán lett gyakornok 1889-ben. Egy évvel később doktorált a Budapesti Tudományegyetemen. 1892-ben szolgabíró lett Jászkiséren, majd három év elteltével, 1894. június 25-én a vármegye harmadik aljegyzőjévé nevezték ki. 1895-től első aljegyzői teendőket látta el. A századfordulón…
1951 nyarán több nemesi családot telepítettek ki a fővárosból Jászkisérre. A jászkisériek 123 családot, mintegy 300 főt fogadtak be. A Jászkisérre hurcoltak között volt az a Bethlen család, az 1908-as londoni olimpikon, Zachár Imre és Bitó László, aki felnőttként, mint a Columbia Egyetem professzora feltalálta a Xalatán cseppet. A szomorú történelmi eseménynek évfordulója alkalmából emelt…
Justus József címzetes kanonok, egri érsekmegyei áldozó pap, alesperes-plébános, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa Sátoraljaújhelyen született. 1863-ban lett Alattyán plébánosa. „…alattyáni plébániának nagyon középszerű jövedelmeiből, okszerű gazdálkodása és józan takarékossága által, iskolai és egyéb jótékony czélokra több mint tízezerforintot adományozott. Az alattyáni tanitó javára 3500 frt alapítványt tett; az alattyáni iskolatelek vételéhez 200 frttal, felépítéséhez…