1931. május 23-án született Kunszentmártonban. Itt végezte elemi és polgári iskolai tanulmányait, majd 1946-1950 között az egri tanítóképző főiskolán tanult. Munka mellett elvégezte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán előbb a történelem, majd a magyar szakot. Fotó: szoljon.hu 1950-től Tiszaföldváron, 1957 nyarán kötött házassága után Kunszentmártonban általános iskolai tanárként tanított egészen 1991-ig, nyugdíjba vonulásáig. Keze…
Stanczik Ilona 1943. szeptember 29-én született Kunhegyesen. A középiskolát Mezőtúron végezte. Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészkarán kezdte meg 1962-ben, itt szerzett diplomát 1967-ben történelemből és ősrégészetből. Az egyetem elvégzése után 1967-ben a szolnoki Damjanich János Múzeumban kapott állást. Ott az alföldi bronzkori települések feltárását választotta fő kutatási területének. Szervezőkészségével, határozottságával munkatársai feltétlen elismerését vívta ki.…
Tóth Lenke 1909. február 1-én született Szolnokon. Édesapja Tóth István (1881-1955), a szolnoki polgári fiúiskola igazgatója, édesanyja Móra Julianna, Móra Ferenc író húga volt. Móra Márton szűcsmester halála után a szolnoki igazgatói lakásba költözött Móra nagymama, így gyakori vendég volt náluk a neves író. A szolnoki Verseghy Gimnáziumban tett jeles érettségi vizsga után Budapesten szerzett tanítónői oklevelet.…
Szegő Gábor 1895. január 20-án született Kunhegyesen Szegő Adolf és Neuman Hermina házasságából. Az elemi iskolát szülővárosában végezte el, majd Szolnokon a Magyar Királyi Állami Gimnáziumban érettségizett 1912-ben. Abban az évben nyerte meg a Mathematikai és Physikai Társulat XIX. tanulóversenyét. A Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán folytatta tanulmányait. 1913 és 1914 nyarát Németországban töltötte a…
Tarján (Richter) József Aladár (1884–1961) állami tanító és Tomasics Erzsébet Anna fiaként született 1912. július 26-án Szabadkán. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium kiváló tanulójaként megnyerte a középiskolások számára meghirdetett országos fizika tanulmányi versenyt. Segítőkész volt diákkorában is, más tanulókat korrepetált. 1930-ban lett a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának matematika-fizika szakos hallgatója. 1935-ben szerzett tanári oklevelet.…
Betkowski Jenő Beregszászon született 1888. július 25-én. Gyermekkori élményei a Felső-Tisza vidékéhez kötötték, ott ismerkedett meg a víziivilággal, a „folyami” emberekkel. Beregszászról, szülővárosából Budapestre vitt útja, magyar—latin—francia szakon végezte az egyetemet. Kiváló képességeiből következően fővárosi, egyetemi állást ajánlottak számára, de a természet, a vizek, a kétkezi emberek mindennapjai vonzották. Pancsován vállalt tanári állást 1915-ben, majd…
Tiboldi Tibor 1912. szeptember 9-én Szolnokon született. A Magyar Királyi Testnevelési Főiskolán diplomázott 1934-ben. Atyja pályáját követve testnevelőtanárként helyezkedett el. Szombathelyen és Csongrádon is tanított még végül 1940-ben a szülővárosában kapott állást a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. A „kosárlabda atyjaként” vonult be a megyei sporttörténelembe. Ő szereltette fel a gimnáziumban az első kosárlabda palánkot. A második…
Galgóczi Erzsébet 1905. június 27-én született Szolnok-Szandaszőlősön. Szülei: Galgóczy Ferenc kazánfűtő és Kovács Magdolna. A család később a belvárosba, a ferences templom közelében lévő Őr utcába költözött. Gyermekkorát angolkór és számos más betegség keserítette. 1920-ban tüdőgyulladást kapott, melyet különféle szövődmények követtek. 1922 novemberétől csaknem öt évig feküdt a szolnoki kórházban. Életéből 42 évet töltött mozgásképtelenül,…
Óvári Papp Gábor 1867. november 22-én Tordán született. Gimnáziumi tanulámanyait Kolozsvárott végezte. Egyetemeti éveit Kolozsvárott és Bécsben töltötte. 1891-ben avatták doktorrá. 1896-ig tanársegéd volt a kolozsvári egyetemi klinikán. A magyar nemességet 1916-ban, az e. ü főtanácsosi címet 1923-ban kapta. 1897-től Szolnokon a megyei közkórház igazgató főorvosa lett. Népszanatóriumot hozott létre a belvárosban. 1907- ben engedély…
Sándor István 1914. október 26-án született Szolnokon. Szülei: idősebb Sándor István MÁV alkalmazott és Fekete Mária. A polgári iskola (1924-1928) elvégzése után a szolnoki Magyar Királyi Fa és Fémipari Szakiskolában tanulta a vasesztergályos és a rézöntő szakmát. Sándor család A fiatal Sándor István kezdetben rakodómunkásként, majd esztergályosként kereste kenyerét. 1936-ban került a fővárosba, hogy a Szalézi…