Kommunizmus áldozatainak emléktáblája (Túrkeve)
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából Túrkevén 2026. február 25-én került sor Bíró Lajos Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész domborművének leleplezése. Fotó: Finta Múzeum
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából Túrkevén 2026. február 25-én került sor Bíró Lajos Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész domborművének leleplezése. Fotó: Finta Múzeum
2011. március 25-én avatták fel Szabó Imrefia Béla Végtelen csomó című alkotását a Verseghy Ferenc Gimnázium udvarán, amely az iskola fennállásának 180. jubileuma alkalmából állítottak. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Ferenc Könyvtár Forrás: 180 Verseghy [Programfüzet]. Szolnok, 2011.
A II. világháború katonai és civil áldozatainak emléket állító szobor a hősi halottak névsorával. Fotó: Horthy Csabáné 2014-ben újabb emléktáblát avattak, amelyen további hősi halott neve is helyet kapott. Forrás: K[ovács] B[erta]: Új nevek kerülnek az emlékműre. Új Néplap 2014.01.08.
Tiszafüred mellett, Kócspusztán a Kitelepítettek Találkozóján avattak kopjafát 2018. augusztus 11-én, amely Czupp Pál fafaragó népi iparművész alkotása. Fotó: Újvári László Forrás: Ujvári László: Új kopjafát avattak Kócsújfalun.Új Néplap 2018.08.13.
A GULAG táboraiból az elítéltek hazatérése nem volt egyszerű. A szovjet hatóságok több csoportban adták át őket a magyar igazságügyi szerveknek. Szűrőtáborokban kihallgatás és orvosi vizsgálat várt a volt elítéltekre. Nem mindenki szabadult ekkor sem. Azok, akiket a politikai rendőrség felülvizsgáló emberei veszélyesnek ítéltek a fennálló államrendre, általában a jászberényi börtönben, majd a budapesti gyűjtőfogházban…
Füredi Richárdművét 1934 júniusában az 1919-ben kivégzett fehér tisztek és szolnoki polgárok emlékére állították fel a a Tisza Szálló fürdőjének árkádja alatt. Az 1920-as évek elejétől a kommün áldozatainak emlékére országszerte nagyszabású ünnepségeket rendeztek. A Budapesten 1918- 19-es nemzeti vértanúk emlékmű egyik mellékalakja a sárkányölő férfi volt. A szobor gipszmodelljét Füredi Richárd, a szobor alkotója Szolnok…
Kormó-pusztán az 1950 nyarán alakítottak ki kényszermunkatáborokat, ahová az ország déli határsávjából 81 családot telepítettek ki. A Bács-Kiskun megyéből idetelepített magyar, német és bunyevác nemzetiségű emberek zömmel gazdálkodó parasztok, kisebb számban falusi kereskedők és kocsmárosok voltak, akiket megbélyegezve kényszerítettek otthonuk elhagyására. Tiszagyendán két emléktábla is őrzi a kommunizmus áldozatainak emlékét. A település központjában egy fából…
A szolnoki famunkások sztrájkmozgalmának emlékére állították fel Szabó László (1927-2002) szobrászművész domborművét 1966-ban. A monumentális ötalakos kompozíciót a Dancsi József téren álló víztorony tövében kialakított parkban helyezték el. A rendszerváltást követően a park gondozása abbamaradt. Ismeretlenek az emlékműben is kárt tettek. 2011-re, a környék lakóinak összefogásával megújult az emlékmű környezete. Majd az önkormányzat tulajdonában lévő…
Kaposvári Gyula (1916-1998) halálának évfordulóján avatták fel emléktábláját a szolnoki Damjanich János Múzeumban. A 80×100 cm-es bronz dombormű Pogány Gábor Benő alkotása, melye a Traditio Humana Alapítvány felkérésére készült. Fotó: Kósa Károly A dombormű gipsz másolata a Verseghy Ferenc Könyvtár épületében látható. Kaposvári Gyula 1946 és 1950 között a két közgyűjteményt párhuzamosan irányította, míg végül…
A szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola udvarán Szabó Béla szobrász-tanár kopjafája, amely a szolnoki csata hősei előtt tiszteleg. Fotó: Kósa Károly