Kátay Endre (1926–1999) színművész Szolnokon született 1926. február 23-án. Az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. 1949-ben a Szegedi Nemzeti Színház szerződtette. Játszott a kaposvári Csiky Gergely Színházban, majd a Nemzeti Színházban és a Katona József Színházban is. Harmincegy évet töltött Szegeden, melyet olyan alakítások tették emlékezetessé, mint a Vízkereszt Malvoliója, a Szentivánéji álom Zubolya, a Lear király…
2013. október 11-én avatták fel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet egyik pavilonjának falán azt az emléktáblát, amely a létesítményben elhunyt kitelepítettek emléke előtt tiszteleg. Az emléktábla a Hortobágyi Kényszermunkatáborba Elhurcoltak Egyesületének kezdeményezésére valósult meg. Fotó: Mészáros János Forrás: Mészáros János: Emléktáblát avattak. Új Néplap 2013.10.12.
Tiszaszentimre közelében az egykori 9-es tanyára 169 családot telepítettek ki az 1950-es évek elején. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Az Erzsébet majorban álló kegyszobor fülkájánek oldalán 2002-ben állított emléktáblát a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete (HKTEE). Forrás: Víg Márta: Magyar gulág. In: Jászkunság, 1. Szolnok, 2013.
A németek legyőzése után a 2. Ukrán Front által megszállva tartott területein szovjet operatív csoportok a helyi közigazgatás és kollaboránsok segítségével állította össze az internálandók listáját. Az elfogott és deportálandó civileket először magyarországi gyűjtőtáborokba szállították, mielőtt a Szovjetunióba küldték volna őket „malenkij robotra”. Az egyik ilyen kijelölt gyűjtőtábor, ahova és ahonnan az elhurcolt polgárokat elszállították…
Füredi Richárdművét 1934 júniusában az 1919-ben kivégzett fehér tisztek és szolnoki polgárok emlékére állították fel a a Tisza Szálló fürdőjének árkádja alatt. Az 1920-as évek elejétől a kommün áldozatainak emlékére országszerte nagyszabású ünnepségeket rendeztek. A Budapesten 1918- 19-es nemzeti vértanúk emlékmű egyik mellékalakja a sárkányölő férfi volt. A szobor gipszmodelljét Füredi Richárd, a szobor alkotója Szolnok…
Dohy Gábor (1877-1919) főjegyző volt a községben a kommunizmus első áldozata, akit 1919-ben antikommunista intézkedési miatt Szamuely Tibor végeztetett ki. Dohy tiszteletére emléktáblát állítottak a Jászjákóhalmai Gazdakör épületének előterében 2009-ben halálának 90. évfordulóján, amelyet minden évben a Kommunizmus áldozatainak emléknapján koszorúznak meg a község civil szervezetei. DOHY GÁBOR / (1877-1919) / JÁKÓHALMI FŐJEGYZŐ / TART.…
A kommunizmus antiklerikális intézkedései közé tartozott a kunszentmártoni Kármelita Rendház államosítása. A ciszterci szerzetestanárok internálták. Köztük volt Ágoston Julián (1909-1969) papköltő is. Emlékre a Karmelita Rendház udvari homlokzatán 2002. május 11-én avatták márványtáblát, amelyet dr. Kerekes Károly nyugalmazott zirci főapát szentelt fel. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Forrás: Szabó János: Emléktáblák és emlékművek Kunszentmártonban.…
Az egykori Községháza – jelenleg Községi Könyvtár – falán 2008. március 16-án leplezték le az 1951-ben Jászalsószentgyörgyre kitelepítettek emléktábláját. Dr. Péter Emese volt kitelepített, aki kislányként került családjával a községbe, kezdeményezésére készült el fekete márványtábla. „Megbékélten emlékezünk a kommunizmus áldozataira, a kitelepített 152 emberre, mindazokra, akik falunkban jó szívvel segítették őket.” Forrás: Lukácsi László: Hírek…
Kormó-pusztán az 1950 nyarán alakítottak ki kényszermunkatáborokat, ahová az ország déli határsávjából 81 családot telepítettek ki. A Bács-Kiskun megyéből idetelepített magyar, német és bunyevác nemzetiségű emberek zömmel gazdálkodó parasztok, kisebb számban falusi kereskedők és kocsmárosok voltak, akiket megbélyegezve kényszerítettek otthonuk elhagyására. Tiszagyendán két emléktábla is őrzi a kommunizmus áldozatainak emlékét. A település központjában egy fából…
2014. augusztus 30-án, a Jászboldogházáról Elszármazottak Baráti Társasága éves találkozója alkalmából, avatták fel a jászboldogházi római katolikus templom falán a hét mártír sorsú ferences pap emléktábláját. Fotó: Veliczky József A kommunizmus alatt ártatlanul kivégzett szerzetesek: Hajnal Zénó, Károlyi Bernát, Kiss Szaléz, Kriszten Raffael, Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Lukács Pelbárt közül négyen Jászberényhez kötődnek, Szaléz és…