Füstös Pál (Eger, Heves vm., 1886. jan. 24.–Miskolc?, 1960. dec. 9.): plébános. – 1909. VI. 21: egri egyhm-s pappá szent., Kálon és Egerszalókon, 1910: Abádszalókon és Tiszaeszláron, 1911: Jászárokszálláson, 1912: Miskolcon kp. – 1914–18: tábori lelkész, 1918: Hámoron h.esp., 1921: plnos, 1922: Diósgyőrött plnos, 1932: miskolci h.esp., 1931–43: szendrői esp., 1937: oháti c. apát. Forrás: Magyar…
1995-ben a Városháza falán avatták fel a Jászkun Kerület önmegváltásának emléket állító márványtáblát.
Dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke 1879-ben Jászárokszálláson született. Középiskoláit Jászberényben, egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Doktorátust 1901-ben Budapesten tett. A földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályán működött és több törvényjavaslat előkészítésében vett részt. 1905-től az Állatorvosi főiskolán közgazdasági és szociálpolitikai előadásokat tartott. 1908-ban Németországban, Dániában és Svédországban állami megbízásból tanulmányokat tett. 1909-ben a…
Az 1832-ben állított szakrális jellegű szobor a Jászberény felül érkezőket fogadja Jászárokszállás határában a főút mentén. A szobor talapzatán olvasható felirat: Szent Vendelin / buzgón kérünk/ Isten előtt / légy meletünk / marha dög elen / védelmünk. Fotó: Szabó László (1977) és Károly Nóra (2009)
Szabó László szobrászművész alkotása 1977 óta áll Jászárokszállás szívében. A település főterén felállított szobrot eredetileg Solymosi Ignác (1898-1938) helyi születésű munkásmozgalmi vezetőnek állított emléket. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár A rendszerváltás után Solymosi Ignác nevét eltávolították a posztamensről. Az emlékművet a helyén hagyták. Solymosihoz hasonlóan a település társadalmának jelentős része állt kubikusnak a XX.…
A város főterén álló templom a Csörsz árkára épült. A kutatások szerint a település első temploma 1630-ban emeltetett. A jelenlegi templom, amelyet Szentháromság tiszteletére szenteltek fel, 1767-ben épült barokk stílusban. A hajót a szentély irányában még bővítették 1777 és 1780 között. A tornyát pedig hét évvel később emelték magasabbra. Főhomlokzata enyhén kihasasodó középrésszel, magas homlokzat…
1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található 2585/1949. számú alispáni iratanyagban található kimutatás szerint Jászárokszálláson a községi temetőben 230 ismeretlen…
Jászárokszálláson született 1864. december 18-án. A budapesti egyetem jogtudományi és bölcsészettudományi karán tanult, majd 1890-ben a budapesti Színművészeti Akadémián szerzett oklevelet. 1890-1891-ben Győrött, 1891-1892-ben és 1899-1900-ban Aradon, 1893-1894-ben és 1895-1899-ben Szegeden, 1894-1895-ben Debrecenben, 1900-1902-ben a buda-temesvári társulatban játszott. 1902-től Budapesten a Vígszínház, 1903-tól a Nemzeti Színház tagja. 1918-24-ben a budapesti Színművészeti Akadémián a színészmesterség és…
Fekete László (1916-2003) néptanító, ének-zene tanár, római katolikus főkántor és karnagy 17 éven át, 1939-től 1955-ig működött Jászárokszálláson. 2001-ben Városért kitüntetést kapott. Emléke előtt tisztelegve emelt márványtáblát 2012. augusztus 20-án a város önkormányzata és a helyi gazdakör. Forrás: KE: Az árokszállási színjátszás emlékei. Új Néplap 1994.04.18.
Kaszab Anna 1898. április 15-én született Jászáropkszálláson. Rákosi Szidinél, majd a Színművészeti Akadémián tanult, 1919-ben végezte a színiiskolát. Utána elindult a pályán, hogy Kassától Temesvárig, Nagyváradtól Szolnokig bejárja a magyar színpadokat. Szolnok volt az utolsó állomása. 1951 óta volt tagja a Szigligeti Színháznak. Innét ment nyugdíjba és játszott utána is. A színpad rajongója volt; jól…