Kunmadaras nagyközség fennállásának 725 éves jubileuma alkalmából ünnepséget szerveztek. 2016. május 22-én avatták fel a kunmadarasi redemptusok névsorát tartalmazó márványtáblát. A polgármesteri hivatal lépcsőfordulójában elhelyezett emléktáblát Guba László Albert polgármester és Berec Zsolt Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke leplezte le. Forrás: Laczkó Tóth Bertalanné: Kunmadaras 725 éves = Redemptio (2016.12.): 24-25.
A II. világháború után előfordultak antiszemita megnyilvánulások Magyarországon. 1945 nyarán hetvenhárom zsidó személy tért vissza az elhurcolt kunmadarasiak közül és igyekeztek folytatni az életüket ott, ahol abbahagyták. Vissza próbálták szerezni széthordott javaikat is, ami sértette azoknak a többnyire szegény keresztény napszámosoknak az érdekeit, akik ezeket az értékeket már a sajátuknak tekintették. A vád, hogy a zsidók…
A nagyközségbe 1840 körül költöztek zsidó családok, akik hamarosan a Tisza felső járás egyik legnépesebb hitközösségét alkották. 1880-ban már 215 fő alkotta, amely az akkori lakosság 2,9 %-a volt. 1910-ben 398 fővel tetőzött a hitközség létszáma. Az elős világégés után lassú apadásnak indult. 1941-ben 273 fő élt Kunmadarason. 1944. május 24-én mintegy 200 kunmadarasi izraelita…
A haláltáborokból visszatértek már 1946-ban emlékművet állítottak azok tiszteletére, akik a Holokauszt áldozataként vesztették életüket. Ezen az emléktáblán olvasható a kunmadarasi izraelita hitközség deportálásban és munkaszolgálatban elpusztult hozzátartozóik nevei. Fotó: magyarzsido.hu Forrás: Herskó Mózes: A nagykunsági zsidók településtörténete…Karcag, 1991.
A kunmadarasi kései klasszicista stílusban épült zsinagóga 1880 körül épült, amely az 1940-es évek elején összedőlt, így új templom építését kezdeményezték a hitközség tagjai.