A karcagi nyomdatulajdonos, Kertész József legidősebb fia Sándor 1893-ban született. A helyi református gimnáziumban érettségizett, majd kitűnő minősítéssel abszolválta a jogi egyetemet. Ügyvédként működött a munkaszolgálatba történt bevonulásáig. Az I. világháború kitörésekor a karcagi zsidó tartalékos tisztek, altisztek és közkatonák az első mozgósítási parancsra bevonultak. Akkoriban a tiszti rang érettségihez volt kötve, és miután 1914-ig…
A településre 1951 májusában negyvenhárom család kilencvenhárom tagja érkezett budapesti otthonából elüldözve, akiket a helyieknek kellett befogadniuk. A táblát az egyik kitelepített család tagja, Széchenyi Kinga állíttatta, aki maga is érintett volt. Fotó: Vincze János Farkas Forrás: Kőtelek. Új Néplap 2009.07.06.
Tiszafüred mellett, Kócspusztán a Kitelepítettek Találkozóján avattak kopjafát 2018. augusztus 11-én, amely Czupp Pál fafaragó népi iparművész alkotása. Fotó: Újvári László Forrás: Ujvári László: Új kopjafát avattak Kócsújfalun.Új Néplap 2018.08.13.
2008-ban emelt emléktábla Tiszafüreden. Fotó: Kósa Károly
Az 1950-es évek számos jogsértéseinek egyike volt a budapesti osztályidegennek minősített családok kitelepítése, akik egyik napról a másikra lakásukat, vagyonukat és személyes szabadságukat is elveszítették, bírói ítélet nélkül jogfosztottá váltak. A hatalom célja e társadalmi réteg megsemmisítése és értékes lakásaiknak, tulajdonuknak megszerzése volt. Jászboldogházára 1951. június 5-én 39 budapesti családot telepítettek ki kuláknak bélyegzett gazdák…
1951 nyarán több nemesi családot telepítettek ki a fővárosból Jászkisérre. A jászkisériek 123 családot, mintegy 300 főt fogadtak be. A Jászkisérre hurcoltak között volt az a Bethlen család, az 1908-as londoni olimpikon, Zachár Imre és Bitó László, aki felnőttként, mint a Columbia Egyetem professzora feltalálta a Xalatán cseppet. A szomorú történelmi eseménynek évfordulója alkalmából emelt…
2013. október 11-én avatták fel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet egyik pavilonjának falán azt az emléktáblát, amely a létesítményben elhunyt kitelepítettek emléke előtt tiszteleg. Az emléktábla a Hortobágyi Kényszermunkatáborba Elhurcoltak Egyesületének kezdeményezésére valósult meg. Fotó: Mészáros János Forrás: Mészáros János: Emléktáblát avattak. Új Néplap 2013.10.12.
Az egykori Községháza – jelenleg Községi Könyvtár – falán 2008. március 16-án leplezték le az 1951-ben Jászalsószentgyörgyre kitelepítettek emléktábláját. Dr. Péter Emese volt kitelepített, aki kislányként került családjával a községbe, kezdeményezésére készült el fekete márványtábla. „Megbékélten emlékezünk a kommunizmus áldozataira, a kitelepített 152 emberre, mindazokra, akik falunkban jó szívvel segítették őket.” Forrás: Lukácsi László: Hírek…
Kormó-pusztán az 1950 nyarán alakítottak ki kényszermunkatáborokat, ahová az ország déli határsávjából 81 családot telepítettek ki. A Bács-Kiskun megyéből idetelepített magyar, német és bunyevác nemzetiségű emberek zömmel gazdálkodó parasztok, kisebb számban falusi kereskedők és kocsmárosok voltak, akiket megbélyegezve kényszerítettek otthonuk elhagyására. Tiszagyendán két emléktábla is őrzi a kommunizmus áldozatainak emlékét. A település központjában egy fából…
2006-ban, dr. Rakovzsky Iván (1885-1960) egykori belügy- és kultuszminiszter halálának 46. évfordulója alkalmából, emeltek emléktáblát Jászapátiban. Az államférfit a településre deportálták az 1950-es években és Jászapátin hunyt el. Az emlékjel a Jászapáti Gazdakör és a Polgári Magyarországért Alapítvány kezdeményezésére készült el. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár Az emléktábla a városi könyvtár folyósóján kapott helyet.…