Kertész Péter (1937-2019)

1937-ben született Karcagon. Kertész József (1875-1958) nyomdatulajdonos egyik unokája volt. Apja Kertész Endre (1908-1944) betűszedő volt. Édesanyja Fischer Lenke (1910-1971). Családja apai ágon vallásos volt, kóser háztartást vezettek, egészen a deportációig. Kertész Péter általános iskolai értesítője a karcagi izraelita iskolából Először a karcagi gettóból a Szolnoki Cukrogyárba vitték őket, majd Strasshofba. 1945 áprilisában szabadították fel…

SZORAKÉSZ emléktábla (Jászberény)

A GULAG táboraiból az elítéltek hazatérése nem volt egyszerű. A szovjet hatóságok több csoportban adták át őket a magyar igazságügyi szerveknek. Szűrőtáborokban kihallgatás és orvosi vizsgálat várt a volt elítéltekre. Nem mindenki szabadult ekkor sem. Azok, akiket a politikai rendőrség felülvizsgáló emberei veszélyesnek ítéltek a fennálló államrendre, általában a jászberényi börtönben, majd a budapesti gyűjtőfogházban…

Kitelepítettek emléktáblája (Tiszaszentimre)

Tiszaszentimre közelében az egykori 9-es tanyára 169 családot telepítettek ki az 1950-es évek elején. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Az Erzsébet majorban álló kegyszobor fülkájánek oldalán 2002-ben állított emléktáblát a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete (HKTEE). Forrás: Víg Márta: Magyar gulág. In: Jászkunság, 1. Szolnok, 2013.

Kényszermunkára elhurcoltak emléktáblája (Fegyvernek)

A németek legyőzése után a 2. Ukrán Front által megszállva tartott területein szovjet operatív csoportok a helyi közigazgatás és kollaboránsok segítségével állította össze az internálandók listáját. Az elfogott és deportálandó civileket először magyarországi gyűjtőtáborokba szállították, mielőtt a Szovjetunióba küldték volna őket „malenkij robotra”. Az egyik ilyen kijelölt gyűjtőtábor, ahova és ahonnan az elhurcolt polgárokat elszállították…

Kormópusztai emlékmű (Tiszagyenda)

Kormó-pusztán az 1950 nyarán alakítottak ki kényszermunkatáborokat, ahová az ország déli határsávjából 81 családot telepítettek ki. A Bács-Kiskun megyéből idetelepített magyar, német és bunyevác nemzetiségű emberek zömmel gazdálkodó parasztok, kisebb számban falusi kereskedők és kocsmárosok voltak, akiket megbélyegezve kényszerítettek otthonuk elhagyására. Tiszagyendán két emléktábla is őrzi a kommunizmus áldozatainak emlékét. A település központjában egy fából…