A GULAG táboraiból az elítéltek hazatérése nem volt egyszerű. A szovjet hatóságok több csoportban adták át őket a magyar igazságügyi szerveknek. Szűrőtáborokban kihallgatás és orvosi vizsgálat várt a volt elítéltekre. Nem mindenki szabadult ekkor sem. Azok, akiket a politikai rendőrség felülvizsgáló emberei veszélyesnek ítéltek a fennálló államrendre, általában a jászberényi börtönben, majd a budapesti gyűjtőfogházban…
Tiszaszentimre közelében az egykori 9-es tanyára 169 családot telepítettek ki az 1950-es évek elején. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Az Erzsébet majorban álló kegyszobor fülkájánek oldalán 2002-ben állított emléktáblát a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete (HKTEE). Forrás: Víg Márta: Magyar gulág. In: Jászkunság, 1. Szolnok, 2013.
A németek legyőzése után a 2. Ukrán Front által megszállva tartott területein szovjet operatív csoportok a helyi közigazgatás és kollaboránsok segítségével állította össze az internálandók listáját. Az elfogott és deportálandó civileket először magyarországi gyűjtőtáborokba szállították, mielőtt a Szovjetunióba küldték volna őket „malenkij robotra”. Az egyik ilyen kijelölt gyűjtőtábor, ahova és ahonnan az elhurcolt polgárokat elszállították…
2015 a Szovjetunióba elhurcoltak emlékéve volt. 2016. november 24-én a Szovjetunióba elhurcolt 240 jászberényi lakos emléke előtt tisztelegve emelt emléktáblát a volt börtön falán az események 70. évfordulója alkalmából Jászberény Város Önkormányzata. Forrás: Bugyi Gábor – Fodor István Ferenc: A kommunizmus áldozatainak emléktáblái. In: Jászsági évkönyv. Jászberény, 2018.