nyugalmazott csendőr tiszthelyettes. * 1873. Kishegyes. Altiszti iskolát 1901-ben végzett. 1897-ben lépett a csendőri szolgálatába. Állomáshelyei voltak: Jászfényszaru, Alattyán, Kőtelek, Kaba, Túrkeve, Jászberény, Kunhegyes, Zsablya, Abony, Lajosmizse, Ujszász, Nagykőrös, Kenderes. 1922-ben vonult nyugalomba. Katonai érd. kereszt, jubil. eml. érem, II. oszt. legénységi szolgálati jelvény tulajdonosa. Felesége: Erdei Jolán, gyermekei: András, Miklós, Elemér és József. Forrás:…
A 20. század áldozatainak emlékművét 1993-ban állította a város. A református templom melletti parkban álló szoborkompozíció Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. Az egyik oldalon az I. világháborúban elesettek neve olvasható. A források szerint a nagy háborúban 373 kisújszállási esett el Európa különböző frontjain. A háború végén, az intervenció alatt 1919. április vége és 1920 februárja között a román…
A 2006-ban felavatott emlékművet a református templom mellett állították fel az 1956-os emlékév tiszteletére. Az alacsony talapzaton álló gránitkő kompozíció Györfi Sándor szobrászművész alkotása. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár
Makra Endre (1911-1957) lakóházának falán emelt emléktáblát a Horthy Miklós Emlékére Alapítvány az egykori csendőrtiszt halálának 60. évfordulóján. A mai Takarékszövetkezet helyén állt az a ház, ahonnan a rendőrség 1957. március 10-én elhurcolta. Magyar Királyi Csendőrségnél szolgált, egészen annak 1945-ös feloszlatásáig. A II. világháború után hatalomra jutott politikai-ideológiai rendszer a fegyveres testület hajdani tagjaira kegyetlenül…
A Szolnok és Debrecen közti sószállító útvonal egyik tanúja a Kunhegyes főterén álló egykori sóház. A hagyomány szerint 1739-ben épült, sóház céljára, mai formáját a XVIII. század végén nyerte el. A T-alaprajzú, alápincézett földszintes épület hosszában végighúzódó íves, árkádos tornác nyílásait a jelenlegi, könyvtárrá történő felhasználáskor beüvegezték. Az 1980 és 1981 között történt renováláskor az…
2000-ben avatták fel Czupp Pál Szent István királyt ábrázoló szobrát a református templomkertben. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
Szegő Gábor (1895-1985) szobra a kunhegyesi Városi Könyvtár épülete előtt látható. Györfi Lajos szobrászművész alkotását 1995. augusztus 23-án avatták fel. Az avató ünnepségen Szegő Gábor életét és munkásságát lánya, Veronica Szego Tincher, Paul Nevai és Totik Vilmos méltatta, az avatóbeszédet dr. Szabó Lajos helytörténész tartotta meg. Forrás: Tiszai Lajos: Felavatták Szegő Gábor mellszobrát. Jászkun Krónika…
Zsigmond Ferenc (1886-1949) nevét 1986-ban vette fel a település könyvtára. A közgyűjtemény épülete előtt ekkor avatták fel a kunhegyesi születésű akadémikus szobrát, amely Papi Lajos (1921-1987) szobrászművész alkotása. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Forrás: Zsigmond Ferenc (1883-1949) nagykunsági tanár, irodalomtörténész, akadémikus emlékére. Kunhegyes, 2009.
Zsigmond Ferenc 1883. március 6-án született Kunhegyesen. Szülei a Háromszékről származó Zsigmond Ferenc postamester és Apostol Eszter, aki tősgyökeres kunhegyesi családból származott. Elemi iskolai tanulmányait Kunhegyesen végezte. 1893-ban a Mezőtúri református főgimnáziumba került, ahol már kitűnt irodalmi érkezéseivel. Innen Kolozsvárra került egyetemre. Karcagon (1906-1922), majd Debrecenben (1922-1934) középiskolai tanárként dolgozott. Emellett 1923-tól magántanár volt a…
A Szabadság téri parkban felállított díszkút közepén áll Borbás Márton szobrászművész Szélfiú című szobra. A Szélfiú alkotás Kósa Csaba ifjúsági regényének egyik hőse, Garabonciás király egyik fia, akire apjuk a szélfújás tudományát örökül hagyta. A szobor talapzatán található a kút négy kifolyója, amelyet kör alakú medence övez. A csobogót 2010 őszén avatták fel. Fotó: Károly…