Csekey István (1860-1911)

Csekey István 1860. május 4-én született Zengővárkonyban. Édesapja Csekey István zengővárkonyi lelkész volt. Testvére Csekey Krisztina. Középiskolai tanulmányait Gyönkön, Csurgón, Bonyhádon, majd Kecskeméten végezte, a teológiát a budapesti Teológiai Akadémián.

Nevelő, majd több helyen lelkész volt: Drávaszabolcson, majd Cegléden szolgált lelkipásztorként. Szolnokon 1887-től haláláig látta el, Bagossy Károly főgondnok mellett, a lelkipásztori tisztet. Az Alföld nagy kálvinista tömbjén kívül létező gyülekezet, melynek élére került, tizenhatodik századi alapítását, majd a Rákóczi korban megélt rövid felvirágzását követően sokáig nem létezett. Csak a 19. század derekán éledt újjá, elsősorban a városba költöző vasutasok révén, akik korábbi lakhelyükön is a református egyház tagjai voltak. 1867-ben vált leányegyházzá, majd 1887-ben anyaegyházzá. Csekey István szolnoki lelkésszé történt választásáig a tószegi, majd az abonyi lelkész látta el az időközben 800 főre duzzadt egyház szolgálatát egy igen szerény épületben.

Az egykori lakóházból átalakított istenháza a későbbi Nemzeti Szálloda telkén állt, ahol egyre szűkösebben fértek el a hívek. Először 1885-ben gondoltak egy méltóbb templom építésére, aminek megvalósítása Csekey Istvánra várt. Az ő vezetése alatt készült el 1894-re az egyházkerület révén kapott telken a mára városunk képét gazdagító neogót épület Sztehlo Ottó tervei alapján.

1903-ban visszakerült Kecskemétre, 4 évig főjegyzője volt az ottani református egyházmegyének. Írásai a Protestáns Lapban és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban jelentek meg.

Felesége Pesch Hermina (1863-1943) polgár iskolai tanár volt. Gyermekeik Csekey István (1889-1963) jogtudós, Csekey Margit (1890-1927), Csekey Margit (1892-1925) és Csekey Ilona (1892-1965) pedagógusok.
1911. május 31-én hunyt el Szolnokon.