Szolnok város tiszántúli területe zöld növényzettel, erdővel gazdag terület volt. A Tisza szabályozása után a Móricz-liget kialakítása és elnevezése Tóth Mór (1834-1902) ügyészhez fűződik, aki 1885-ben került Szolnokra. Földterületet bérelt a szandai uradalomtól és erdőtelepítésbe kezdett. A munkát a fogház rabjaival végeztette. Az 1890-es évek elejére megnőtt tfák között sétányok és pavilonok várták a pihenni vágyókat. De csak 1912-ben került engedték át az ügyészség gondozásában álló parkot a város lakosságának.
A ligetben az 1901-ben alakult Tisza Evezőegylet klub- és csónakháza is helyet kapott, valamint két teniszpálya fogadta a kor divatos sportjának hódolóit. A Móricz-liget bejáratánál Stögermayer Antal (1864-1919) az 1900-as évek elején vendéglőt is épített. 1935-ben a liget adott helyet a Nagykunsági Pásztortalálkozónak. A II. világháború alatt sok kárt szenvedett. A vendéglő megsemmisült, a várost megszálló német és szovjet csapatok is sok fát nyertek ki. 1948-ban újra fásították a letarolt területet.
1961-ben készült a körgát, amely a Tiszaliget megfelelő árvízvédelméről gondoskodik, amelyet a Tiszaliget Intézőbizottság elnöke, Nemes Gerzson (1902-1988) mérnök tervezett. A balparti terület 7,5 méteres árvízhullám elleni megvédése történt meg.
1960-as évek elején, az új közúti Tisza-híd építésekor a 4. sz. főútvonalról épített leágazással egy 6 méter széles utat alakítottak ki. A város vezetése a debreceni Nagyerdő és az újszegedi Erzsébet liget mintájára szabadidő park kialakításába fogtak. A Hazafias Népfront szolnoki bizottságának kezdeményezésére a Szolnok Megyei Tervező Iroda építészmérnökei, Kovács József és Bíró József készített tanulmányt a liget beépítéséhez. A javaslatok közül több meg is valósult.
1962-es beépítési tervjavaslat
A tervek között szerepelt csónakázó-tó, sportlétesítmények (1974-1975), valamint strandfürdő (1964), vidámpark, kisvasút és úttörőváros létrehozása is. Az úttörőváros tervezője Éliás László építész volt. Községfejlesztési alapból valósult meg az 500 fő befogadására képes létesítmény az erdőövezet délnyugati végén. 100-100 fős leány- és fiúszálló és 300 fős sátortábor kiszolgálására 200 fős társalgó-étterem-konyhaépületet emeltek. Az úttörőváros déli részén kialakított játszóterek, szabadtéri színpad, úszómedence és sportpályák biztosította.
Az úttörőváros távlati képe
A létesítmények elsősorban társadalmi összefogással a szolnoki vállalatok közreműködésével épültek fel. Az üzemek egykori pihenőházai is itt kaptak helyet, melyek a vállalati ünnepségek és szabadidős programok helyszínei voltak.
Itt épült fel a Touring Hotel az 1970-es években, valamint a 2000-es évek elején a négycsillagos Garden Hotel.
2008-ban került átadásra a Szolnoki Campus. 2011-től gyaloghíd köti össze a Tiszaligetet a belvárossal
Forrás:
Éliás László: A jövendő szolnoki úttörőváros. Jászkunság 1962.03.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei képeslaptár
Kósa Károly: A Tiszaliget története. In: Szolnok könyve. Szolnok, 2010.
Kovács József – Bíró József: Javaslat Szolnok-Tiszaliget beépítésére. Jászkunság 1962.03.
