Pataky Joachim út- és vasútépítő vállalkozó volt. 1895-ben született Szolnokon. Szakmáját 1912 óta gyakorolta. Középiskolát felnőtt korában végzett. 1915-ben bevonult a 68. gyalogezredhez, az I. világháborúban harcolt az olasz és orosz fronton, többször megsebesült. II. o ez., 2 bronz vit., seb. érem, K. cs. k. tulajdonosa.
Fotó: Délibáb 1935
Rákosi Jenő biztatására kezdett írással foglalkozni. Irodalmi pályája az 1920-as évek közepén Budapesten megjelent verskötettel, a Hulló virágok című gyűjteménnyel kezdődött, amelyben 29 vers sorakozott csupán. Majd további verses kötetek következtek, amelyekben művészi kifejezőkészsége tovább gazdagodott: Vándor székelyek, Dallos imák. Regényt is írt Hómezőben piros virágok címen, amely háborús élményire épült.
Egy színdarabját a szolnoki színtársulat elő is adta. Költői-írói élményanyaga csaknem egészében a háborús élményeiből táplálkozott.
Családja és barátai körében 1933 nyarán. Rusznák Sándor, Rónay Béla, P. Polgár Béla, Patakyné és kislánya, Mágori Mária, Pataky Joachim, Somogyi Rózsi, Daniss Győző, Pataky Icu és Percell László. Fotó: Huszthy András
1932-ben Szandai Sándor őt kérte fel az Irodalmi Kurir versrovatának, a Kéve szerkesztésére.
1933-ban az Ujság munkatársa lett.
1934-ben a Friss Újságban jelent meg folytatásban regénye Görbe ház, görbe hát címmel.
Fia, Joachim 1944-ben az Arad körüli harcokban nyomtalanul eltűnt. Az 1944. június 2-i szőnyegbombázás során otthonuk megsemmisült. A sorscsapás és a fiatal halálát feledni nem tudó felesége búskomorrá vált, és agydaganat következtében fiatalon elhunyt.
A személyes csapásokon kívül a Rákosi-korszak éveiben anyagi helyzete is megrendült, leánya Valéria pedig politikai nézetei miatt a kalocsai női börtönbe került. 1956-ban, a forradalom idején Ausztriába emigrált. Ott is halt meg 1964-ben.
Forrás:
Szurmay Ernő: Emlékjelek. Szolnok, 2000.
Szurmay Ernő: A nagy háború poétalelkű krónikása. Jászkun Krónika 1996.11.02.
Lestyán Sándor: Pataky Joachim kubikos-költő szerzői avatása és mennybemenetele. Színházi Élet, 1933.06.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935
