1935. szeptember 8-án avatták fel a Nagytemplom előtt a kunszentmártoni Országzászlót. Az országos mozgalomnak a Revíziós Liga helyi csoportja lett elsőként követője. Életre híták az Országzászló Bizottságot és gyűjtésbe kezdtek az emlékmű felállításához szükséges összeg előteremtésére. Ifj. Cseuz Ignác építőmester alkotta magas talapzatú építményen Pál istván kőfaragó készítette műkőtáblák voltak. A zászlórúd Kovács Sándor mérnök ehlyi műhelyében készült. A vörös műkőből készült domborművek és emléktáblák díszítették az Országzászlót: a koronás címer, az apostoli kettős kereszt és Kossuth Lajostól vett idézetek. A Rákosi-korszakban, 1948 őszén az Országzászlót lerombolták.
Az 1992 őszén újraállított Országzászló, mely a trianoni országcsonkítás nemzeti jelképe, a Köztársaság téren áll a lebontott felszabdulási emlékmű helyén. Az újraállítás alkalmából a város önkormányzata bronz emlékérmet is kibocsátott, melyet Miletics Katalin éremmművész készített el. Az Országzászló falazatát mezőtúri téglából Gyarmati László helyi kőművesmester építette. A Szent Márton napi ünnepségek keretében felavatott emlékmű építménye zászlórúddal és domborművekkel díszített. Rekonstruálva az 1935-ben felállított Országzászlót a koronás címert helyezték a főhomlokzatra, az apostoli kettős kereszt helyett pedig a város címere szerepel. Az egyik oldalon Kossuth Lajostól származó idézet olvasható: „Oly hatalmasnak hiszem én e népet, – hogy ha felkel és összetart, a ropogva összerogyó ég boltozatait is képes fenntartani.” A másikon Vörösmarty Mihály Szózatának utolsó két versszaka szerepel.
Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
Forrás:
Szabó János: Emléktáblák és emlékművek Kunszentmártonban. In: Kunszentmárton, a mezőváros : „…Körös vizinek napkeleti partján…” Szolnok, 2008.: 457-486.
